Felcsútot is ködbe burkolják

Sértheti az alaptörvényt a társaságiadó-kedvezmények felhasználását titkosító módosítást.

Nem másról, mint az állami pénzek elköltése körüli ködösítésről van szó. Adószakmailag nézve a közpénzrendszer súlyos torzításával jár a törvénymódosítás – mondta lapunknak Michnai Attila adószakértő annak kapcsán, hogy tegnap kivételes eljárásban, egy nappal a benyújtása után szavazta meg a parlament a társaságiadó-kedvezmények (tao) felhasználását titkosító módosítást. Az Országgyűlés az adózó és a támogatott megnevezését, továbbá a tranzakciók összegét is adótitoknak minősítette, vagyis ezentúl nem lehet majd megtudni, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amely leírható a közteherből.

A parlament 138 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadta el a javaslatot úgy, hogy az MSZP is – mint később kiderült, tévedésből – igennel szavazott.

Nem tartalmazza a köztársasági elnök által aggályosnak tartott részt, vagyis az állami tulajdonszerzés kimondását a kárpótlással összefüggő törvények módosítása – így határozott tegnap a Ház 114 igen szavazattal, 56 nem ellenében. Az Országgyűlés június 7-én fogadta el a jogszabályok megváltoztatását, ám a módosítást Áder János államfő megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. A jogszabályt most úgy fogadta el a Ház, hogy a szövetkezeti törvény hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló jogszabályból kimarad az állami tulajdonszerzés kimondása. (MTI)

Érdekes módon magyarázta a változtatás szükségességét Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője: szerinte az adótitok évtizedes szabályát jobbító szándékkal változtatja meg az adózás rendjéről szóló törvény módosítása. A parlamenti államtitkár úgy vélte, ezzel jelentős változást nem vezetnek be, csak megőrzik a törvény által eddig is biztosított védelem szintjét, hiszen azok a dokumentumok, bevallások, amelyek egy társaság adóbefizetését tartalmazzák, szintén adótitkot képeznek.

Ha Tállai András szerint nincs jelentős módosításról szó, annál érthetetlenebb, hogy az erről szóló javaslatot miért terjesztette hétfőn a parlament elé sürgősséggel Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A váratlan húzásra magyarázatul szolgálhat, hogy a tét nem kicsi: csak tavaly 77 milliárd forintnyi bevallott, de mégsem a költségvetésbe juttatott adóforint került a sportegyesületekhez. (A kormány által a napokban nyilvánosságra hozott 2015-ös költségvetési elszámolás szerint a társasági adóból filmtámogatásra még 7,6 milliárd forint ment el, a színházaknak és más kulturális egyesületeknek, szolgáltatóknak pedig 21,6 milliárd forint jutott.)

– A taopénzek titkosításával csorbul az adózás közgazdasági szerepe. Az adó ugyanis olyan, államhatalmi erővel beszedendő közpénz, amely azon túl, hogy hozzájárul az állami feladatok ellátásának finanszírozásához, jelentős befolyással bír bizonyos, közérdekből támogatásra érdemes gazdasági folyamatokra. Éppen ezért, vagyis közpénz jellege miatt az a minimális demokratikus elvárás a rendszertől, hogy a legteljesebb mértékig átlátható legyen. Ez az alapfeltétel ezzel a módosítással végképp megszűnik – jelentette ki Michnai Attila. Hozzátette, a titkosítást bármely, demokráciában elfogadhatónak tartott indok nélkül vitte végig a kormány anélkül, hogy az ilyenkor szokásos esetekhez hasonlóan, a nemzetközi példák nyomán akár a közbiztonságra vagy valamely hadititokra próbálna hivatkozni. Szerinte az, hogy közpénzt érintő adatokat titkosítanak, felveti az alaptörvény sérelmének erős gyanúját is.

A Fidesz álláspontja azonban egységes, Szűcs Lajos országgyűlési képviselő a parlamentben azzal érvelt, hogy a tao keretében tett felajánlások, támogatások nem képezik az államháztartás részét, így az adózók rendelkezési joga szabadon kell hogy érvényesüljön. A párt frakciója pedig egyenesen azt állította közleményében, hogy így kevesebb lesz az adótitok, és bővül a megismerhető adatok köre. Az eddigi szabályokkal ellentétben szerintük már nem tekinthető titoknak a nemzeti, illetve állami vagyont kezelő, azzal gazdálkodó támogatók esetében a támogatás mértéke és az igénybe vett kedvezmény összesített nagysága, a kapott támogatások összege, az adókedvezmény, a jóváírás mértéke, ezek tehát nyilvános adatok lesznek.

A kormánypártokkal szemben az MSZP-s Burány Sándor viszont azon a véleményen volt, hogy az adókedvezmény olyan pénz, amelyről a költségvetés lemond, és felhasználási célját is meghatározza, vagyis közgazdasági értelemben közpénzről van szó. Mint mondta, a felcsúti futballcsapatnak szurkolni mégsem vallás ma még: ezzel arra utalt, hogy jelentős taotámogatást kapott az Orbán Viktor szülőfalujában működő Puskás Akadémia. Hiábavaló volt azonban a politikus felháborodása, mert később pártja példátlan módon mégis megszavazta a módosítást. Ezután közleményben magyarázták, hogy az MSZP tévedésből nyomott igent. A párt nem támogatja a titkosító törvénymódosítást, ezért Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá a jogszabályt. A frakció a tévedést jelezte a parlament jegyzői irodájának, és elnézést kértek érte.