Az MVH idén minden eddiginél több, összesen tizenegy jogcímre fizet előleget – jelentette be Gyuricza Csaba, a hivatal elnöke. Újdonság, hogy idén a kistermelői támogatásra, illetve a fiatalgazda-támogatásra jogosultak is részesülhetnek az előre hozott kifizetésekből. Magyarország azon kevés uniós tagállam közé tartozik, amely már az első lehetséges teljesítési napon elindítja a gazdák számára az előlegfizetést. Ennek érdekében az MVH mindent megtett, a minisztérium mellett a hivatal munkatársai is rendkívül feszített tempóban dolgoztak – hívta fel a figyelmet az elnök.
A közvetlen támogatások kerete idén 415 milliárd forint, az átmeneti tagállami támogatások összege 26 milliárd forint, ami összesen 441 milliárd forint. Ebből szeretnének legalább 200 milliárd forint előleget kifizetni az év végéig.
A támogatások minél nagyobb részének előlegként való kifizetésére nemcsak a gazdálkodók finanszírozása érdekében van szükség. Azért sem árthat még idén átutalni a jogosultaknak, amit csak lehet, mert az MVH-t a kormány döntése alapján megszüntetik, és teljesen átalakul az uniós agrárpénzek kifizető rendszere.
Az azonban biztos, hogy a kifizetőügynökségi feladatokat ellátó intézménynek uniós akkreditációval kell rendelkeznie, ennek megszerzése pedig elég hosszadalmas és bonyolult eljárással zajlik. Mind brüsszeli, mind hazai források felhívták már a figyelmet arra, hogy veszélyben van az agrártámogatások jövő évi kifizetése, mivel az akár másfél évig is elhúzódó akkreditációs folyamat miatt előreláthatólag lassan halad majd az átalakítás, akkreditáció nélkül pedig nem fizethető ki az uniós agrárpénz.
A tét nem kicsi: az MVH csak tavaly 770 milliárd forint összegű agrár- és vidékfejlesztési támogatást fizetett ki a gazdálkodóknak, mintegy százhatvan-százhetven támogatási jogcímen. Ebből 163 milliárd forintot tett ki a hazai finanszírozás, 607 milliárd forint pedig európai uniós forrásból jutott a pályázókhoz. A tavalyi kifizetés rekordszintű, a korábbi években átlagosan 600 milliárd forint volt a kifizetett támogatások összege. Csak előlegként, Európában egyedülálló módon nyolc támogatási jogcímre – ami a magyar gazdáknak versenyelőnyt jelent uniós kollégáikkal szemben – mintegy 200 milliárd forint támogatás jutott el a gazdákhoz az év végéig. A 2015-ös kifizetések ugyanis az unió előző, 2007–13-as pénzügyi ciklusának lezárásából származó kifizetéseket is tartalmazták. Az MVH-nak tavaly el kellett indítania az új Vidékfejlesztési program finanszírozásával összefüggő tevékenységét is. E programnak várhatóan mintegy hetven pályázati felhívása lesz 2016-ban.
A Szent István Egyetem dékáni székéből Orbán Viktor felkérésére érkezett új elnök, Gyuricza Csaba megjelenésével elkezdődött az MVH finomhangolása. Az elismert agrárszakember „gazdabarátabbá” tette a hivatalt, a kifizetések egyre zökkenőmentesebben haladtak. Ezért is ért váratlanul sokakat Lázár János kirohanása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ellen, majd a kormány döntése a csúcsügynökség megszüntetéséről.
Az MVH vége már 2010-ben is téma volt
Pedig aki nem most tanult meg olvasni a sorok között, az nem csupán arra emlékezhet, hogy az Orbán–Torgyán-kormányt jól megvezette az „agrárvilág” a miniszterelnök, illetve a kisgazda agrárminiszter asztalára helyezett búza-, majd kukoricabombával, amely persze nem ketyegett, vagy nem úgy, ahogyan azt velük elhitették, de az ilyesfajta bombák hatástalanítására milliárdok szálltak el a büdzséből. Az agrárügyek iránt érdeklődő emlékezhet arra is, hogy az Orbán-kormány már 2010-ben meg akarta szüntetni az MVH-t, aztán végül kihátrált a terv mögül. A sors fintora, hogy éppen olyan okok miatt, amelyek most is fennállnak. Nemcsak most, akkor is az uniós agrárforrások kifizethetősége volt a tét.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nem véletlenül, hanem szükségszerűen jött létre. Elődje, az Agrárintervenciós Központ (AIK) 1998-ban közvetlenül a közgazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár alá tartozott. Ám ez a központ országos illetékességű, önálló költségvetéssel gazdálkodó szerv volt, s már kezdetben is felvetődött, hogy egyéb feladatai mellett alkalmassá tehető a Brüsszelből származó egyéb támogatások kifizetésére is. Az Európai Unió tagállamai ugyanis a központilag folyósított agrártámogatást önálló, más támogatások kifizetésével nem foglalkozó szervezeteken keresztül utalják át. A jelenlegi, indulása óta sokat fejlődött MVH alkalmas ennek a feladatnak az ellátására, és
szinte borítékolható, hogy ha hozzányúlnak a rendszerhez, intézményesülnek majd a kisebb-nagyobb fennakadások,
noha az a jelenlegi helyzet ismeretében a napnál is világosabb, hogy az agrárágazatot működtető uniós támogatásokat nem lehet leállítani. Ha ez mégis bekövetkezne, annak nemcsak a gazdákra, hanem a döntéshozókra is jól belátható következményei lennének.
Alacsony hozamok és alacsony árak
A támogatásokra a gazdáknak már csak azért is nagy szükségük van, mert a piaci helyzet ugrásszerű javulása nem várható. A globálisan jó terméshozamok és magas készletek miatt tartósan alacsony eladási árakra kell felkészülni, ami hatékonyságnövelést és agrotechnológiai váltást tesz szükségessé a hazai növénytermesztők esetében – tájékoztatott Tresó István, a legnagyobb agrárhitelező bank, a K&H Bank agrárüzletág-fejlesztési főosztályának vezetője. A szakember emlékeztetett arra, hogy egyelőre csak a búza esetében látjuk a tényleges betakarítási eredményeket, itt a 17 százalékos árzuhanás egyértelműen a globálisan magas készletek és kedvező idei terméshozamok eredménye. A kukorica esetében augusztusban még nem kezdődött el a betakarítás, de a várt magas terméshozamok miatt itt is árcsökkenésre lehet számítani, akár tonnánként 40 ezer forint alá is lemehet az ár – mondta Tresó István.
A banki szakértő szerint ugyanakkor a pillanatnyi képnél még fontosabb, hogy úgy tűnik, ez az árcsökkenés tartós lesz, akár éven túl is elhúzódhat. A tavalyinál 15-17 százalékkal alacsonyabb árszint azonban már nemcsak a nyereséget viszi el, de kifejezetten veszteséget okoz, így a növénytermesztőknek nincs más lehetőségük, mint hogy agrotechnológiai váltással, készletezéssel hatékonyságnövelést érjenek el. Ez jelentheti a költségek csökkentését, az időjárási trendekhez jobban igazodó genetika választását, hatékonyabb talajművelést és tápanyag-utánpótlást, valamint saját tárolókapacitások kiépítését – hangsúlyozta a főosztályvezető.
Tresó István rámutatott, hogy az állattenyésztők esetében jelenleg kedvezőbb a kép: a globális szinten magas készletek és az orosz embargó hatására erőteljesen beszűkült sertésexport miatt a sertéstenyésztők régóta nehéz helyzetben voltak, mostanra azonban leépültek a készletek, így a sertéshús felvásárlási ára normalizálódni tudott. Ezzel szemben a tej felvásárlási árának folyamatos esése miatt a tejtermelőkön fokozódik a nyomás, amelyet enyhíthet a kormány napokban bejelentett szándéka, miszerint több friss tejet kapnának a közétkeztetés keretében a gyerekek – húzta alá a szakember.
Nincs veszélyben a gazdák forráshoz jutása
Kormányzati illetékesek szerint az MVH jogutódlással való megszüntetése miatt nem kerül veszélybe az agrártámogatások jövő évi kifizetése. Az illetékes tárcák az Európai Bizottsággal közösen hatékonyan dolgoznak azért, hogy az átszervezés minél rövidebb idő alatt, zökkenőmentesen megtörténjen. Az elkövetkező időszakban 1300 milliárd forint vidékfejlesztési forrás segíti a magyar gazdálkodókat – hívták fel a figyelmet.
Kifejtették: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal átszervezése a meghatározott ütemterv szerint, az illetékes tárcák folyamatos aktív együttműködésével halad. A Miniszterelnökség az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben, folyamatos kapcsolattartás mellett dolgozik annak érdekében, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) 2017. január 1-jétől kifizető ügynökségként működhessen, valamint az MVH további feladatait a Miniszterelnökség, a Földművelésügyi Minisztérium és a megyei kormányhivatalok átvegyék. A MÁK munkatársai eddig is foglalkoztak európai uniós társfinanszírozású operatív programok kifizetéseivel, ezért nem jelent problémát a vidékfejlesztési források kifizetése sem. Az MVH jelenlegi alkalmazottai pedig – mostani munkavégzésük helyén – továbbra is folytatni fogják a kifizetési feladatok ellátását.
Fontos tehát hangsúlyozni – hívták fel a figyelmet –, hogy az Európai Bizottság az akkreditáció meglétét, érvényességét vizsgálja az uniós Közös agrárpolitika jogszabályrendszere szerint. A program-végrehajtási, kifizető ügynökségi feladatok ellátásának intézményrendszere – bizonyos alapszabályok betartásával – teljes mértékben tagállami hatáskör. A MÁK feltételes akkreditációja az MVH átalakításával párhuzamosan folyik. Az EU-s szabályok értelmében a feltételes akkreditáció megléte elégséges a kifizetéshez, így a gazdálkodók időben megkapják a támogatásokat. A teljes akkreditáció pedig a jövő év folyamán megtörténik.
A Miniszterelnökség felhívta a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a támogatási kérelmek értékelése megfelelően halad, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal átszervezése során nem kell a kifizetések felfüggesztésétől tartani.
