Életveszélyesnek tartja a jogászszakma több jeles képviselője, köztük az új polgári törvénykönyv (Ptk.) atyja, Vékás Lajos professzor a két éve hatályba lépett Ptk. legfrissebb módosítását, azon belül is a jelzáloghitelekhez kötődő zálogjog önálló jelzáloggá alakításának ötletét. E véleményét a Trócsányi László igazságügy-miniszternek az év elején írt nyílt levelében közzé is tette. A Vékás által kifogásolt változtatás lényege, hogy idén október 1-jétől a jelzáloghiteleknél a zálogjog önállóan, azaz a jelzálog-követelés nélkül is forgalomképes lehet, vagyis a hitelt nyújtó bank eladhatja más pénzügyi intézménynek – jellemzően jelzálogbanknak.
A tekintélyes jogtudós már az ötlet felvetődésekor, ez év elején is határozottan tiltakozott, mondván: az önálló jelzálog már a jogi formula őshazájának számító Németországban is gondokat okozott, és módosítani kellett a törvényt. Szlovéniában pedig miután alkalmazni kezdték, olyan súlyos, a pénzügyi rendszer összeomlásával fenyegető nehézségeket okozott, hogy be kellett tiltani. A professzor az év elején úgy nyilatkozott, hogy a problémát az okozza, hogy az önálló zálogjog esetén a már megszerzett zálogjogot zálogosítják tovább egy harmadik személynek.
Tehát legkevesebb két zálogjogot biztosít egyetlen ingatlan: a hitelt nyújtó bank követelését és az önálló zálogjog megvásárlójáét, legtöbb esetben egy jelzálogbankét. Ebben az esetben pedig akár egyetlen elem bedőlése is a teljes lánc bukását jelentheti.
Vékás Lajos már akkor arról beszélt, hogy a gondolat már a Ptk. átformálásakor is fölmerült bizonyos banki körök részéről, de a törvényt szövegező szakemberek ennek ellenálltak. A kormány azonban később elfogadta érveiket, s ezért – a professzor álláspontja szerint egy szűk szakmai csoport érdekeinek érvényesítése érdekében – került sor a törvény módosítására.
Az általunk megkérdezett pénzügyi szakértő is osztja Vékás professzor aggodalmait. Ő úgy gondolja, semmiféle előnye nem származik az adósnak abból, ha rábólint a banktól már megkapott (vagy hamarosan a postaládájában landoló), az önálló jelzálogjoggá alakításról szóló írásos nyilatkozatra. Kifejtette, attól a pillanattól, hogy elválik egymástól a bankkal kötött hitelszerződés és az adósság visszafizetésének biztosítékára – jellemzően az ingatlanra – vonatkozó zálogjog, már két féllel kell egyezkedni az adósnak. Amikor fizetési nehézségei adódnak, akkor azt a hitelt nyújtó bankkal kell rendeznie. Ettől teljesen független a viszonya a jelzálogbankkal, amely az ingatlanra vonatkozó önálló zálogjoggal rendelkezik. Adott esetben nem hivatkozhat az utóbbi intézménynél arra, hogy vitája van a hitelt nyújtó bankkal. Ha például valaki hibát talál az eredeti hitelszerződésben, és azt semmissé nyilvánítják, annak semmiféle hatása nem lesz a zálogjogosulttal szemben, hiszen az már korábban megvásárolta a hitelt nyújtó banktól az önálló zálogjogot. Ez pedig egyértelműen megkönnyíti a követelések behajtását a bankok, pénzügyi vállalkozások számára.
Kérdésünkre arról is beszélt, valami hasonló okozta a problémát a 2008-as válság idején is, amikor az önálló zálogjog-követeléseket csomagokban adták-vették egymás között az amerikai bankok. Felhívta azonban a figyelmet, a krach azért következett be, mert az adósok jó része már rég nem volt fizetésképes, és erről a tényről nem tudtak az önálló zálogjogot megvásárló pénzügyi intézmények.
Az ügy most azért került ismét előtérbe, mert csütörtökön a jegybank közleményt adott ki, amelyben mindössze „technikai változtatás”-nak nevezte a jelzáloghitelekhez kötődő zálogjog önálló zálogjoggá alakítását. A közleményt azért bocsátották ki, mert a változtatást az élő szerződéseknél is alkalmazni lehet, és ezzel kapcsolatban több tízezer lakáshiteles kaphat a zálogjog átalakításával kapcsolatos levelet bankjától. A jegybank közleményében az áll, hogy a változtatás nem alakítja át az adósok által kötött szerződéseket, ugyanis csupán a hitelt nyújtó bank és a vele szerződésben lévő jelzálogbank viszonyán változtat. A jelzáloghitel összege, futamideje nem módosul. Az ügyfélnek továbbra is eddigi hitelintézete felé kell törlesztenie, változatlan törlesztőrészlettel, és nem jár semmilyen költséggel. Azt is hozzáteszik, a zálogjog átruházásával hosszabb távon akár csökkenhetnek is a kamatok.
