Aprópénzzel szúrják ki a nyugdíjasok szemét

Elszámolta a kormány a pénzromlás mértékét, ennek a levét az idősek ihatják meg.

Szinte észre sem fogja venni a nyugdíjasok nagy része, hogy januártól megemelkedik a havi ellátása. A Kormány.hu oldalon megjelent rendelettervezet szerint ugyanis mindössze – az idén tavasszal elfogadott költségvetési törvényben meghatározott mértékkel, azaz – 0,9 százalékkal növekszik a havi nyugellátás összege. A 120 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva ez alig valamivel nagyobb emelést jelent, mint havi ezer forint. A nyugdíjasok mintegy felének azonban havi százezer forintot vagy annál kevesebbet visz ki minden hónap huszadika körül a postás, így ők legfeljebb 900 forinttal több pénzre számíthatnak, mint az idei évben. A 28 500 forint minimálnyugdíjat kapók – bár ők kétségtelenül kevesen vannak – ellátása pedig alig 250 forinttal emelkedik.

Éhkopp vár a gondatlan fiatalokra

A lehető legfiatalabb korban el kell kezdenünk a takarékoskodást, ha nem akarunk szűkölködni időskorunkban. A nyugdíjaskorra szánt összeget legjobb önkéntes nyugdíjpénztárban fialtatni, mert ott alacsony költség mellett jó hozamot fizetnek, s még állami támogatás is jár a befizetett összeg után.

A rekordalacsony nyugdíj­emelés oka, hogy a bő fél évvel ezelőtt elfogadott költségvetésben a kormány túlságosan optimista volt, s jövőre mindössze 0,9 százalékos áremelkedéssel számolt. Márpedig a törvény szerint az inflációs várakozáshoz kell igazítani a nyugellátás emelését. Időközben azonban nagyot változott a világ, s ma már a Magyar Nemzeti Bank is 2,3 százalékos inflációval kalkulál 2017-re. Ha nem változtatnak a most előterjesztett nyugdíj­emelési terveken, az azt jelenti, hogy az idősek juttatása a jövő év végén akár másfél százalékkal is kevesebbet érhet, mint jelenleg.

Miután 2018 tavaszán országgyűlési választások lesznek, a legnagyobb szavazóbázist pedig a nyugdíjasok, illetve a nyugdíjszerű ellátásban részesülők jelentik, a kormány minden bizonnyal a mostani elképzeléshez képest valamelyest növelni fogja a nyugdíjemelés mértékét. Tekintélyes tömegről van szó, hiszen öregségi nyugellátásban csaknem 2,2 millióan részesülnek, de a rendelettervezet szövege szerint az emelés a mintegy 430 ezer rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülőt is érinti. Ehhez még hozzá kell számolni azt a csaknem ötvenezres csoportot, amelybe a nyugdíjkorhatár alatti ellátottak, a mezőgazdasági járadékot kapók, a művészeti nyugdíjsegélyben, valamint közszolgálati járadékban részesülők tartoznak. Vagyis összesen megközelítőleg 2,7 milliós szavazóbázisról van szó.

A kormánynak két lehetősége van e tömeg maga mellé állítására. Az egyik, hogy még idén újranyitja a költségvetés tárgyalását, s egyszerűen átírja a nyugdíjemelésről szóló részt, azaz hozzáigazítja a pénzromlás várható mértékéhez a jövő évi ellátást. A másik forgatókönyv szerint erre idén nem kerül sor, 2017-ben azonban a szokásos novemberi korrekció idején pótolják ki a nyugdíjakat, mégpedig visszamenőlegesen az év elejéig. Ez utóbbi megoldás mellett két érv is szól. Egyrészt így az emelés látványosabb lehet, mintha azt az év elejétől havonta apránként kapnák meg a nyugdíjban lévők. Másrészt pedig akkor már csak alig fél esztendő lesz hátra a választásokig, s így könnyebben megmarad az érintettekben az egy összegben kifizetett nagyobb mértékű emelés emléke.

A kedden megjelent kormányrendelet-tervezet véleményezésére egyébként csak két napot hagyott az előterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériuma, holnaptól már nem fogadnak be módosító észrevételeket. Ez persze nem szokatlan a kormány gyakorlatában, legtöbbször nem kíváncsiak az ellenzék illetve a szakmai szervezetek véleményére.

Matits Ágnes nyugdíjszakértő a tervezett emelés kapcsán elmondta, a nyugdíjkasszában ugyan mostanra többlet halmozódott fel, azt azonban az érvényben lévő szabályok szerint nem lehet szétosztani. Az emelés mértéke nem lehet nagyobb, mint a hivatalosan prognosztizált infláció, azaz jelen esetben 0,9 százalék. Úgynevezett nyugdíjprémiumot kellene azonban fizetni, ha a gazdasági növekedés meghaladja a három százalékot. Ettől azonban egyelőre nem kell tartani, hiszen jövőre a legoptimistább előrejelzések szerint is kisebb lesz ennél a magyar gazdaság bővülése.

Fontos tudni, hogy bár elméletileg az inflációkövető emeléssel nem csökkenhet a nyugdíj reálértéke, ez a gyakorlatban korántsem biztos. Ahogy tavaly Matits Ágnes lapunknak elmondta, a pénzromlás mértékének meghatározásakor a nemzetgazdaságban átlagos fogyasztói szokások alapján kialakított árváltozás jelenti az adott évi inflá­ciót, de ettől akár jelentősen is eltérhetnek a nyugdíjasok fogyasztói szokásai. Az idősebbek például kevesebb tartós fogyasztási cikket vásárolnak, ezzel szemben a kosarukban jelentős helyet foglalnak el az élelmiszerek, ráadásul gyógyszerekre is többet költenek, mint az átlag. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a százalékos emelés a nagyobb jövedelműeknek kedvező, a kisnyugdíjasoknak járó emelés alig érezhető.