Aprópénzzel szúrják ki a nyugdíjasok szemét

Elszámolta a kormány a pénzromlás mértékét, ennek a levét az idősek ihatják meg.

A kormánynak két lehetősége van e tömeg maga mellé állítására. Az egyik, hogy még idén újranyitja a költségvetés tárgyalását, s egyszerűen átírja a nyugdíjemelésről szóló részt, azaz hozzáigazítja a pénzromlás várható mértékéhez a jövő évi ellátást. A másik forgatókönyv szerint erre idén nem kerül sor, 2017-ben azonban a szokásos novemberi korrekció idején pótolják ki a nyugdíjakat, mégpedig visszamenőlegesen az év elejéig. Ez utóbbi megoldás mellett két érv is szól. Egyrészt így az emelés látványosabb lehet, mintha azt az év elejétől havonta apránként kapnák meg a nyugdíjban lévők. Másrészt pedig akkor már csak alig fél esztendő lesz hátra a választásokig, s így könnyebben megmarad az érintettekben az egy összegben kifizetett nagyobb mértékű emelés emléke.

A kedden megjelent kormányrendelet-tervezet véleményezésére egyébként csak két napot hagyott az előterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériuma, holnaptól már nem fogadnak be módosító észrevételeket. Ez persze nem szokatlan a kormány gyakorlatában, legtöbbször nem kíváncsiak az ellenzék illetve a szakmai szervezetek véleményére.

Matits Ágnes nyugdíjszakértő a tervezett emelés kapcsán elmondta, a nyugdíjkasszában ugyan mostanra többlet halmozódott fel, azt azonban az érvényben lévő szabályok szerint nem lehet szétosztani. Az emelés mértéke nem lehet nagyobb, mint a hivatalosan prognosztizált infláció, azaz jelen esetben 0,9 százalék. Úgynevezett nyugdíjprémiumot kellene azonban fizetni, ha a gazdasági növekedés meghaladja a három százalékot. Ettől azonban egyelőre nem kell tartani, hiszen jövőre a legoptimistább előrejelzések szerint is kisebb lesz ennél a magyar gazdaság bővülése.

Fontos tudni, hogy bár elméletileg az inflációkövető emeléssel nem csökkenhet a nyugdíj reálértéke, ez a gyakorlatban korántsem biztos. Ahogy tavaly Matits Ágnes lapunknak elmondta, a pénzromlás mértékének meghatározásakor a nemzetgazdaságban átlagos fogyasztói szokások alapján kialakított árváltozás jelenti az adott évi inflá­ciót, de ettől akár jelentősen is eltérhetnek a nyugdíjasok fogyasztói szokásai. Az idősebbek például kevesebb tartós fogyasztási cikket vásárolnak, ezzel szemben a kosarukban jelentős helyet foglalnak el az élelmiszerek, ráadásul gyógyszerekre is többet költenek, mint az átlag. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a százalékos emelés a nagyobb jövedelműeknek kedvező, a kisnyugdíjasoknak járó emelés alig érezhető.