Végtelenül sajnálom, hogy a kormánypárti többség a mai napon elutasította javaslatunkat, miszerint a magyar kormány kezdeményezze az Európai Bíróságnál az Európai Unió (EU) és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) legtöbbet vitatott eleme, a befektetési bírósági rendszer (ICS) vizsgálatát. Persze a folyosói pletykákból is sejtettük, hogy indítványunk nem kapja meg az Európai Ügyek Bizottságában a szükséges támogatást, így a parlament azt nem veszi napirendjére – tudtuk meg Schmuck Erzsébettől, az LMP frakcióvezetőjétől.
Pedig korábban kormánypárti képviselők körében is erős aggályok merültek fel a CETA kapcsán, amelyet október 30-án Brüsszelben egy rögtönzött EU–Kanada csúcstalálkozó keretében írtak alá a felek, miután a vallon parlament vétója csaknem keresztülhúzta számításaikat. A bírálatok özönének köszönhetően végül a befektetési bíróságok rendszere ideiglenesen sem lép hatályba a jövő év elejével. Ez a vitarendezési mechanizmus ugyanis – amint az LMP indítványából is kiderült – lehetővé teszi a multinacionális cégek számára, hogy a nemzeti bíróságokat kihagyva bepereljenek egyes kormányokat, és kártérítést követeljenek tőlük, amikor szabályokat hoznak az emberek egészsége vagy a környezet védelme érdekében.
Számos nemzetközi és hazai jogi szakértő – köztük Szabó Marcell, az alapvető jogok biztosának helyettese – szerint az ICS ezen formája ellentétes az európai joggal, ezért kezdeményezte az LMP is, hogy hazánk kérje ki az Európai Bíróság véleményét a kérdésről. Mint a bizottsági ülésen Schmuck Erzsébet elmondta, Belgium is erre a lépésre készül, miközben jelenleg is az Európai Parlament előtt hever egy hasonló javaslat, amelyről tudomása szerint két nap múlva dönthetnek az európai képviselők.
– Az Európai Bíróság vizsgálata megelőzheti, hogy a CETA ratifikálási folyamata során a tagállamok egy olyan egyezmény hatályba lépéséhez járuljanak hozzá, amelynek egyik vitatott eleme ellentétes az uniós joggal – érvelt az ellenzéki frakcióvezető. Emiatt is fontos lett volna szerinte, hogy hazánk ez ügyben csatlakozzon a várható belga kezdeményezéshez, de a bizottságban végül csak Bana Tibor alelnök, a Jobbik képviselője támogatta a javaslat tárgysorozatba vételét. Arra is rámutatott, hogy a CETA, illetve „nagytestvére”, az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) súlyosan csorbítja nemzeti önrendelkezésünket. Mindezek ellenére a bizottság öt ellenszavazattal elvetette az LMP határozati javaslatát.
