Magyar jogsértéseket tárgyal az EU

57 ügy van terítéken. Brüsszel a közlekedésben, az energetikában és a foglalkoztatásban is rendet akar.

Magyarország 553 uniós jogsértésének tárgyalását már lezárta az Európai Bizottság, 57 ügy azonban továbbra is terítéken van – értesült lapunk brüsszeli forrásokból. Nem kevesebb mint 1320 magyar akta halmozódott fel a 2004-es csatlakozás óta, ezek a hivatalos iratok rögzítik azokat az eseteket, amikor hazánk szembekerült az uniós joggal. Összehasonlításképp: ez a mutató Romániában is csak 1160, Szlovákiában 1061, Bulgáriában pedig 821. A folyamatban lévő magyar vonatkozású ügyeket 75 okmány öleli fel, ez a szám Bukarestben 65, Pozsonyban 58, Szófiában 51. Ez is azt támasztja alá, hogy Orbán Viktor kormánya gyakran szembekerül a Jean-Claude Juncker vezette bizottsággal, amely azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarország a gazdasági és politikai unióban csak a lehetőséget látja, a tagsággal járó felelősséget viszont sok esetben elhárítja magától.

A csaknem 510 milliós népességű EU a világ nominális GDP-jének mintegy 30 százalékát állítja elő, hazánk pedig hétéves fejlesztési ciklusonként 8-10 ezermilliárd forintos támogatással számolhat. A jelenleg is zajló, 2014–2020-as időszakra több mint 34 milliárd eurónyi támogatásról állapodott meg az Európai Bizottság a magyar kormánnyal, ami a hozzá szükséges önerővel nagyságrendileg 12 ezermilliárd forintos fejlesztést jelenthet az évtized végéig. Így fordulhat elő, hogy a magyarországi beruházások 96 százaléka mögött jelenleg uniós forrás áll. Nemcsak az állami oldalon figyelhető meg az infrastruktúra-fejlesztéseknél, hanem a versenyszférában is az eszközbeszerzéseknél, hogy ha nincs vissza nem térítendő támogatás, akkor a komplett beruházás elmarad. Vagyis az üzleti tervek jelentős része nem áll meg a lábán ingyenpénz nélkül.

A ránk zúduló brüsszeli pénzesővel azonban közel sincs összhangban az európai uniós jogkövetés. A brüsszeli informátoraink által rendelkezésünkre bocsátott adathalmazból megállapítható, az európai közösség szabályaival jó néhány ágazatban visszatérően ütközik a magyar álláspont. A legfrissebb, jelenleg is tárgyalt magyar vonatkozású ügyek közül nyolc tartozik a közlekedéshez, öt-öt az energetikához és a foglalkoztatáshoz, három-három a kereskedelemhez, a pénzügyi stabilitáshoz, illetve a migrációs válság kezeléséhez. A hozzánk hasonlóan 2004-ben csatlakozott országok közül csak Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával vannak ilyen csatái Brüsszelnek, de kevésbé fajsúlyosak.

Ciprussal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával és Szlovéniával viszont nincsenek és korábban sem voltak ilyen jellegű problémák. A bizottság legutóbbi jelentéséből kiderül, a magyar kormány 2012 óta tolja maga előtt a fajsúlyos európai uniós vitákat, immár öt éve a kritikus szint felett van a nézetkülönbségek száma. Lapunk úgy tudja, a brüsszeli testület fokozottan figyeli a hulladékszállításra, illetve a szerencsejátékra vonatkozó uniós előírások betartását is. A legutóbbi, Magyarországot érintő figyelmeztetés a digitális egységes piacra vonatkozik: olcsóbbá kell tenni a nagy sebességű internetkapcsolat bővítését.

Azokban a vitás ügyekben, amelyek végére csak a tárgyalóteremben lehet pontot tenni, Brüsszel helyett Luxembourg-ban születik döntés, az Európai Unió Bírósága előtt. A taláros testületnek Koen Lenaerts személyében jelenleg belga elnöke van. Ha az Európai Unió Bíróságán az előzetes döntéshozatal, a kötelezettségszegési eljárás, a megsemmisítés, illetve a mulasztás megállapítása iránti kereset sem hoz érdemi változást az adott tagországban, akkor kártérítési kereset következik – az utóbbinál végül elkerülhetetlenné válik a bírság megfizetése.