Orbánék megállapodtak a kínaiakkal a Budapest–Belgrád-vasútvonalról

A Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításáról írtak alá szerződést, miközben az EU vizsgálja a beruházást.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa korábban közölte, hogy a kormányfő is részt vesz a rigai csúcson.

Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország és Kína kapcsolata újabb mérföldkőhöz érkezik, hiszen Magyarország eddig is elkötelezett volt a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés további fejlesztése mellett, de ma olyan megállapodásokat írnak alá, amelyek nyomán az első, határokon átívelő, kínaiak által finanszírozott, kínai részvétellel megvalósuló közép-európai beruházás létrejön. Közép-Európa szempontjából azért nagyon fontos az együttműködés Kínával, mert a térségnek mindig stratégiai hátrányt jelentett, hogy itt az észak-déli irányú infrastruktúra nem annyira fejlett, mint a kelet-nyugati irányú – magyarázta. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ez stratégiai hátrány Európának, és az EU mindeddig nem tudott olyan fejlesztési forrásokat megnyitni, amelyek által a közép-európaiak ezt orvosolhatták volna. A régiónak ezért életbevágóan fontos az együttműködés Kínával, hiszen az ázsiai ország a finanszírozási erejénél és technológiai színvonalánál fogva segítheti ezeket a beruházásokat – mutatott rá.

Közölte:

ma aláírják azt a megállapodást, amellyel a MÁV megbízza azt a kínai-magyar vegyes vállalatot, amely felelős lesz a Budapest–Belgrád-vasútvonal modernizációjának lebonyolításáért.

Ezt a vegyes vállalatot magyar és kínai vasúttársaságok hozták létre, és azzal, hogy a MÁV megbízza ezt a céget, az uniós követelményeknek és jogszabályoknak is megfelelnek, így az EU folyamatban lévő vizsgálata során megfelelő válaszokat adhatnak az uniós intézményeknek – mondta.

Matthew Baldwin, az Európai Bizottság mobilitáspolitikai és közlekedési főigazgatóságának igazgatóhelyettese ugyanakkor lapunknak megerősítette: az említett vasútvonal miatt indított kötelezettségszegési eljárás továbbra is folyamatban van. (Erről részletesen itt olvashat.) Elmondta: alapelv a nyitott pályázati rendszer, a Budapest–Belgrád-vasút megvalósítását illetően azonban a bizottságnak továbbra is kétségei vannak. Kérdés tehát, hogy ha a testület továbbra sem bólintott rá a 2014-es bejelentése óta húzódó beruházásra, mennyire lehet előrelépni az ügyben.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy aláírják a finanszírozási tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást is. Sikerült megállapodni a kínai féllel abban, hogy a beruházáshoz nyújtandó hitel feltételei szoros összefüggésben lesznek a magyar vállalati részvétel arányával, ugyanis az a cél, hogy magyar cégek minél nagyobb arányban vehessenek részt a beruházásban, hogy a nemzetgazdasági hasznát maximalizálhassák – mondta.

A miniszter kifejtette: megállapodást írnak alá a kínai befektetések Magyarországra hozatalának kereteiről is. Peking gazdaságpolitikai célja az, hogy termelőkapacitásokat Európába helyezzen, hogy kínai vállalatok európai piaci részesedését növelje – közölte. Hozzátette: eddig 3,7 milliárd dollárnyi kínai befektetés jött Magyarországra, elsősorban a termelőszektorban, az elmúlt időszakban az autóiparban újabb beruházások érkeztek. A most lefektetett kerettel biztosítják, hogy Kína európai gazdasági terjeszkedésében Magyarország továbbra is az egyik legfontosabb szerepet játssza – hangsúlyozta.

A tárcavezető kiemelte, tavaly közép-európai összevetésben Magyarországról irányult a legtöbb export Kínába, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok a külgazdasági intézményrendszerrel közösen továbbra is sikeresek a kínai piacon. A kínai miniszterelnök ígéretének megfelelően ma Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel Kínába, így nem csoda, hogy az év első nyolc hónapjában 72 százalékkal nőtt az élelmiszeripari exportunk Kínába – mondta.