Úgy tűnik, hogy nem tágít a kormány, továbbra is kitart a letelepedési kötvény mellett, annak ellenére, hogy a magyar költségvetésnek súlyos veszteséget okoz a program. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a letelepedési kötvénykonstrukció az elmúlt években kedvező devizaforrás volt, azóta a környezet azonban megváltozott.
– Ha pénteken a Moody’s hitelminősítő is felminősíti hazánkat, akkor nagy az esélye annak, hogy a letelepedési kötvényprogram jelentősen meg fog változni, ahogy az adósságkezelési stratégia is változhat összességében – jelentette ki szerda délelőtti sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A miniszter elismerte, hogy a letelepedési kötvény mostani konstrukciója már nem tudja hozni azt a hasznot, amit korábban, ennek ellenére „érdemes tartalékba eltenni”. Varga Mihály ezzel a kijelentésével nem oszlatta el azokat a kételyeket, amelyek a kötvényprogram eltörlése körül kialakultak az elmúlt hetekben. Nagy valószínűség szerint a kötvény kamatát azonban kénytelen lesz a kormány csökkenteni, hiszen jelenleg négyszer többe kerül a magyar adófizetőknek, mintha tisztán piaci körülmények között bocsátana ki hazánk állampapírt.
A Nemzetgazdasági Minisztériumnak eközben az elmúlt hetek-hónapok alatt sem volt elég ideje arra, hogy a legegyszerűbb matematikai műveletet elvégezzék. A letelepedési kötvények után ugyanis hazánk jelenleg 2 százalékos kamatot fizet, miközben a hasonló konstrukciójú – ötéves futamidejű, euróban kibocsátott papírok – a másodpiacokon 0,5 százalékon cserélnek gazdát. (Ha 2-ből kivonunk 0,5-öt, akkor 1,5-öt kapunk, vagyis másfél százalékpontot bukik a magyar állam a letelepedési kötvényeken). Ez több milliárd forintos veszteséget okoz a magyar adófizetőknek, a kormány azonban továbbra is kitart emellett. Furcsa, hogy a kamatot nem is a külföldi befektetők kapják, hanem az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt offshore cégek. Sőt, a kétszázalékos, garantált kamatszintet törvényben biztosították az adóparadicsomokban bejegyzett cégeknek. Ez az egyetlen olyan államkötvény, amelynek a minimálisan fizetendő kamatszintjét törvény garantálja, hiszen az államnak elvileg az az érdeke, hogy minél olcsóban adja el a kötvényeket.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy pénteken csak egy kisebb adócsomagot nyújtott be, amely az adóadminisztráció csökkentését, az adózás egyszerűsítését, közterhek enyhítését és a gazdaság kifehérítését célozza. Jelentős módosítás, hogy a kata (kisadózó vállalkozók tételes adója) esetében kétszeresére növelik a bevételi határt, ami utáni egyszeri tételes adót kell fizetni. A kabinet azzal számol, hogy a jelenlegi 160 ezer kisvállalkozón túl, további 50-60 ezer vállalkozó választja ezt az adózási formát. Ezzel párhuzamosan az alanyi áfamentességet 6 millió forintról, 8 millióra nő. A versenyképesség növelése érdekében a startup cégek adókedvezményeit is módosítanák német mintára úgy, hogy három évig járjon a kedvezmény, és a befektetési érték 25 százalékát kapják vissza az ide fektető cégek. Varga Mihály nem számszerűsítette, de megerősítette, hogy a munkabérek esetében jelentős járulékcsökkentés lesz, mivel hazánk versenyképessége jócskán lemaradt a régiós országoktól. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a csehek, szlovákok, lengyelek, de már a románok is versenyképesebb gazdasággal rendelkeznek, mint Magyarország.
