Kevéssel azután, hogy az akasztói sziki ponty Aranyszalag minőségi tanúsítványt kapott a hazai Gault & Millau étteremkalauzok kapcsán is ismert Magyar Gasztronómiai Egyesülettől, az állam is kedvet kapott, hogy létrehozza a maga minősítését. Ezt Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkára közölte egy tegnapi eseményen, amelynek apropóját az adta, hogy két szakmaközi szervezet – a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége és a Magyar Akvakultúra-szövetség – összeolvadásából létrejött a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet. Ennek célja az érdekképviseleti tevékenységen túl a „termékpálya-centrikus” működés. Összehangolnák a haltenyésztést, a -feldolgozást és a -kereskedelmet, beleértve a halászatot is.
Ugron Ákos Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy karácsonykor fogy el a magyar hal fele, az agrártárca ugyanakkor szeretné elérni, hogy ne csak ilyenkor fogyasszunk halat, hanem egész évben. A tanúsító védjegy kapcsán azt közölte, annak bevezetésére azért van szükség, mert nincs még egységes minőség a halászati gazdálkodásban, a védjegy azonban az egyik alapja lehet ennek. Szerinte egy év múlva már el is készülnek a védjegy bevezetésével.
Lapunk megkérdezte, hogy védjegy ide vagy oda, ahhoz mit kellene tenni, hogy a hazai halak ne legyenek „pocsolyaízűek”, s minőségük az akasztói sziki ponty irányába induljon el. Németh István, az új szakmai szervezet elnöke valóban kiválónak, de egyúttal olyan halnak nevezte az akasztói sziki pontyot, amelynek az ára is kicsit magasabb, mint az átlagos halaké. A minőség kapcsán elmondta, azt nagyban meghatározza, hogy mivel táplálják a halakat. Kifejtette: olyan tápanyagokat kell alkalmazni, amelyektől nem a zsír-, hanem az izomszövet gyarapszik. – Egy kukoricás ponty és egy csillagfürtön, borsón, búzán nevelt hal minősége között jelentős különbségek vannak. A hal étlapjának „átírásával” tehát javítható a minősége is – fejtegette.
Jelenleg az országos haltermelés több mint 23 ezer tonna. Ehhez jön még hozzá a horgászfogás, amely számítások alapján kilencezer tonnánál is több lehet. A kihalászott mennyiségből 11 ezer tonnát exportálunk, de az importhal is jelen van a piacon. Az egy főre jutó magyar halfogyasztás azonban csekély, mindössze 6,2–6,3 kilogramm évente, szemben a 22 kilogramm fölötti uniós átlaggal. A halászati ágazat fejlesztéséhez remélhetőleg hozzájárul majd, hogy az új európai uniós költségvetési ciklusban a Magyar halgazdálkodási operatív program kerete több mint 39 millió euró, ez több, mint az eddigi források a Halászati operatív programból. Magyarországon kívül más ország nem tudta a halászati keretét növelni.
