Nemcsak a kormány, de a Magyar Nemzeti Bank is sokat vár a jövő évi béremeléstől és járulékcsökkentéstől. Tulajdonképpen mindenki arra alapozza a gazdaság és az infláció növekedését, hogy a nagyobb keresetek miatt a lakosság majd többet fogyaszt, valamint a vállalkozások terheinek csökkentése a foglalkoztatottság növekedését eredményezi majd. Ez pedig végső soron megint azt eredményezi, hogy többet költ majd a lakosság.
Ez a szemlélet köszönt vissza a monetáris tanács keddi, az alapkamatot változatlanul 0,9 százalékon hagyó döntésének indoklásában, valamint a testület csütörtökön megjelent inflációs jelentésében is. A jegybank nagyon optimista a jövő évi számokkal kapcsolatban, de ha külső tényezők nem tesznek keresztbe – az olasz pénzintézetek és a Deutsche Bank nem dől be, nem lesz euróövezeti válság, nem esik újra jelentősen az olajár stb. –, még reális is lehet a 2017-es jóslat.
Az MNB ugyanis azt várja, hogy az eddig becsült 3 helyett jövőre 3,6 százalék lesz a bruttó hazai össztermék (gdp) növekedése, 2018-ban pedig 3,7 százalék. Az idei évre előrejelzett 2,8 százalék még mindig túl optimistának tűnik: ehhez a harmadik negyedévhez képest 4-5 százalékos növekedésre lenne szükség az idei év utolsó három hónapjában. Érdekes – talán valahol vicces –, hogy ezt részben a fogyasztási hajlandóság növekedésétől (értsd: karácsonyi időszak) és a nyugdíjasoknak adott 10 000 forintnyi Erzsébet-utalványtól is várják.
Viszont csalás is: a jegybank a felülvizsgált, utólag korrigált számok miatt becsül 2,8 százalékot. Mondván az első gdp–becslések általában alálövik a tényleges növekedést. De ha még el is fogadjuk azt az érvelést, hogy ezt a gyakorlatot nemzetközi szinten is használják, attól még így is a legoptimistább igazítás nélküli 2,5 százalékos becslést javították fel. A tényleges adatok csak jövőre lesznek ismertek.
A központi bank decemberi jelentéséből kiderül, hogy a lakossági fogyasztás növekedése mellett a kkv-k és a vállalkozások befektetéseitől várnak jövőre motorhatást. Az is világosan látszik, hogy nagyon bízik az MNB az autóiparban: külön kiemelik, hogy a szektor beruházásokat végez, amelyektől 2018-ra már azt várják, hogy termelőre fordulnak, így nőhet az export.
Balatoni András, a nemzeti bank vezető elemzője azt MTI-nek ki is emelte: a már betervezett és elindított autóipari beruházások 2018-tól „termelésbe fordulnak át”, jelentősen növelve az exportot. A jelentés szerint a kivitel idén 6,6, jövőre 5, 2018-ban 6,0 százalékkal nő majd.
Azt viszont csak magyarázgatásokkal tudta az MNB közölni, hogy jövőre a belső kereslet növekedése az importot fogja növelni. Vagyis csökkenni fog az export aránya. A jegybank megfogalmazásában: A gazdaság külső finanszírozási képessége 2015-ben a gdp közel 8 százalékát tette ki, ami a következő években fokozatosan 7 százalék alá mérséklődhet.
Az idei visszaesés után azt remélik, hogy a magán- és állami befektetések mértéke is nő. Miközben azt valószínűsítik, hogy a tavalyi rekordhoz hasonló mennyiségű uniós forrásfelhasználás jövőre sem lesz – még úgy sem, hogy a kormány kiegyezett Brüsszellel a pályáztatási politikájával kapcsolatban. Várakozásaink szerint az uniós forrásokból megvalósuló projektek elsősorban a következő években valósulnak meg, amit a szerződött állomány gyors felfutása, illetve a ciklus eleji lehívásra vonatkozó kormányzati elköteleződés is alátámaszt
– írják a jelentésben.
A jegybanki jelentés kitér arra, hogy a világgazdaságban egyelőre nem akkora az infláció mértéke, mint várták. Ebben szerepet játszik, hogy az eurózónát – hazánk legfontosabb partnerövezetét – visszafogja a nyitott kibocsátási rés. Az Európai Központi Bank előrejelzése is alacsonyabb, mint amekkorát a jegybank szeretne: az eurózóna inflációja mind 2017-ben, mind 2018-ban 1,3 és 1,5 százalék körül alakul majd.
Miközben a magyar inflációs cél az árstabilitáshoz 3 százalék.
De az EU-s horgony dacára is 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt várnak jövőre, 2018 első felében pedig elérhetjük az előirányzott 3 százalékot. A prognózis alapján idén az infláció 0,4 százalék lesz.
A 2017-es növekedés kulcsa – és egyben legsarkalatosabb pontja – a foglalkoztatottság jövő évi alakulása. A jegybank történelmi munkahelyteremtésként értékelte az elmúlt évek statisztikai változásait, de azért ez túlzó annak fényében, hogy a közmunkásokat is beleszámolják, sőt az elvándorlókat is. Kérdés, hogy a jelenlegi szakemberhiányt a munkaerőpiac fel tudja-e tölteni. Jelenleg szinte lehetetlennek tűnik betanított munkást találni.
A jelentés optimista hangulata valamennyire vissza is jön a kiadványhoz választott mottóban:
„...nagy bölcsesség az, ki célt tud tenni maga kívánságainak.”
(Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről)
