Balatoni András, a nemzeti bank vezető elemzője azt MTI-nek ki is emelte: a már betervezett és elindított autóipari beruházások 2018-tól „termelésbe fordulnak át”, jelentősen növelve az exportot. A jelentés szerint a kivitel idén 6,6, jövőre 5, 2018-ban 6,0 százalékkal nő majd.
Azt viszont csak magyarázgatásokkal tudta az MNB közölni, hogy jövőre a belső kereslet növekedése az importot fogja növelni. Vagyis csökkenni fog az export aránya. A jegybank megfogalmazásában: A gazdaság külső finanszírozási képessége 2015-ben a gdp közel 8 százalékát tette ki, ami a következő években fokozatosan 7 százalék alá mérséklődhet.
Az idei visszaesés után azt remélik, hogy a magán- és állami befektetések mértéke is nő. Miközben azt valószínűsítik, hogy a tavalyi rekordhoz hasonló mennyiségű uniós forrásfelhasználás jövőre sem lesz – még úgy sem, hogy a kormány kiegyezett Brüsszellel a pályáztatási politikájával kapcsolatban. Várakozásaink szerint az uniós forrásokból megvalósuló projektek elsősorban a következő években valósulnak meg, amit a szerződött állomány gyors felfutása, illetve a ciklus eleji lehívásra vonatkozó kormányzati elköteleződés is alátámaszt
– írják a jelentésben.
A jegybanki jelentés kitér arra, hogy a világgazdaságban egyelőre nem akkora az infláció mértéke, mint várták. Ebben szerepet játszik, hogy az eurózónát – hazánk legfontosabb partnerövezetét – visszafogja a nyitott kibocsátási rés. Az Európai Központi Bank előrejelzése is alacsonyabb, mint amekkorát a jegybank szeretne: az eurózóna inflációja mind 2017-ben, mind 2018-ban 1,3 és 1,5 százalék körül alakul majd.
Miközben a magyar inflációs cél az árstabilitáshoz 3 százalék.
De az EU-s horgony dacára is 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt várnak jövőre, 2018 első felében pedig elérhetjük az előirányzott 3 százalékot. A prognózis alapján idén az infláció 0,4 százalék lesz.
