Önálló minisztériumot létesített az idegenforgalom számára a néhány nappal ezelőtt hivatalba lépett új bukaresti kormány – a lépést egyöntetűen üdvözlik az ágazatban tevékenykedő szereplők Romániában. A korábbi kormányzatok idején rendszerint más minisztériumok keretében kapott helyet a turizmus koordinációja, aminek ezáltal kevesebb figyelmet szenteltek. Ennek a mostohaszerepnek meg is lett az eredménye. Tavaly például mindössze 2 millió eurót költöttek a romániai turizmus népszerűsítésére, ami a nemzetközi idegenforgalmi vásárokon való részvétel költségeit sem fedezte. S miközben Magyarországon – ahol kevesebb az idegenforgalmi látványosság – a turizmusnak a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulása meghaladja a 10 százalékot, Romániában ez az arány 2 százalék alatti.
Szakértők szerint a romániai idegenforgalom elsősorban a korszerű infrastruktúra-hálózat hiányát sínyli meg. Az egykori állami üdülőközpontok és szállodaláncok privatizációja sem a turizmus érdekeit, hanem a vevők gyors meggazdagodási igényét szolgálta. Visszafogja az ágazat fejlődését az is, hogy a vendéglátóipari egységek a díjszabások terén jó ideje hűen követik a külföldi árfekvést, ám a szolgáltatások még mindig nagyon sok kívánnivalót hagynak maguk után. Például az ottaninál jobb szolgáltatást kínáló kelet-magyarországi szállodák, a wellness- és gyógyturizmus kínálata olcsóbb, mint a romániai. A brassópojánai síparadicsomban borsosabb áron lehet síelni – vagy akár szilveszterezni –, mint a nevesebb osztrák síközpontokban. Ám az ágazat illetékesei szerint nem az árakat kell csökkenteni, hanem a minőségen kell javítani. „Olyan megoldást kell találni, aminek köszönhetően itthon tudjuk tartani a nagyvilágba szétszéledt szakképzett munkaerőt. Pontos szabályozásra szorul az üdülőtelepek státusa is, hogy ezeken ne lehessen lakótelepet felhúzni” – sorolja az ágazat legsürgősebb teendőit Mohammad Murad, a romániai turizmusban tevékenykedő munkáltatók szövetségének elnöke, hozzátéve: a legfontosabb az, hogy újra elhelyezzék az országot a nemzetközi turizmus térképén. „A romániai idegenforgalomból többnyire a képzelőerő hiányzik, a mi fantáziánk kimerül Drakulában. Pedig Görögországban például 15 eurót kérnek el egy olyan márványtábla megtekintéséért, amely annak állít emléket, hogy valamikor arra haladt át Periklész” – írta nemrég egy idegenforgalomra szakosodott bukaresti blogger.
