Önálló minisztériumot létesített az idegenforgalom számára a néhány nappal ezelőtt hivatalba lépett új bukaresti kormány – a lépést egyöntetűen üdvözlik az ágazatban tevékenykedő szereplők Romániában. A korábbi kormányzatok idején rendszerint más minisztériumok keretében kapott helyet a turizmus koordinációja, aminek ezáltal kevesebb figyelmet szenteltek. Ennek a mostohaszerepnek meg is lett az eredménye. Tavaly például mindössze 2 millió eurót költöttek a romániai turizmus népszerűsítésére, ami a nemzetközi idegenforgalmi vásárokon való részvétel költségeit sem fedezte. S miközben Magyarországon – ahol kevesebb az idegenforgalmi látványosság – a turizmusnak a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulása meghaladja a 10 százalékot, Romániában ez az arány 2 százalék alatti.
Szakértők szerint a romániai idegenforgalom elsősorban a korszerű infrastruktúra-hálózat hiányát sínyli meg. Az egykori állami üdülőközpontok és szállodaláncok privatizációja sem a turizmus érdekeit, hanem a vevők gyors meggazdagodási igényét szolgálta. Visszafogja az ágazat fejlődését az is, hogy a vendéglátóipari egységek a díjszabások terén jó ideje hűen követik a külföldi árfekvést, ám a szolgáltatások még mindig nagyon sok kívánnivalót hagynak maguk után. Például az ottaninál jobb szolgáltatást kínáló kelet-magyarországi szállodák, a wellness- és gyógyturizmus kínálata olcsóbb, mint a romániai. A brassópojánai síparadicsomban borsosabb áron lehet síelni – vagy akár szilveszterezni –, mint a nevesebb osztrák síközpontokban. Ám az ágazat illetékesei szerint nem az árakat kell csökkenteni, hanem a minőségen kell javítani. „Olyan megoldást kell találni, aminek köszönhetően itthon tudjuk tartani a nagyvilágba szétszéledt szakképzett munkaerőt. Pontos szabályozásra szorul az üdülőtelepek státusa is, hogy ezeken ne lehessen lakótelepet felhúzni” – sorolja az ágazat legsürgősebb teendőit Mohammad Murad, a romániai turizmusban tevékenykedő munkáltatók szövetségének elnöke, hozzátéve: a legfontosabb az, hogy újra elhelyezzék az országot a nemzetközi turizmus térképén. „A romániai idegenforgalomból többnyire a képzelőerő hiányzik, a mi fantáziánk kimerül Drakulában. Pedig Görögországban például 15 eurót kérnek el egy olyan márványtábla megtekintéséért, amely annak állít emléket, hogy valamikor arra haladt át Periklész” – írta nemrég egy idegenforgalomra szakosodott bukaresti blogger.
Amúgy a nemzetközi szinten végbemenő változások kifejezetten kedveznek a romániai turizmusnak. Az Európa több nagyvárosában, valamint Törökországban végrehajtott terrortámadások közepette az ország megbízható, biztonságos, egyúttal kuriózumnak tekintett úti célnak számít, ami a statisztikákban is visszaköszön, hiszen tíz éve nem zárt olyan kedvező évet a romániai idegenforgalom, mint tavaly. Akik ugyanis korábban a török tengerpartot választották, azok ezúttal a Fekete-tenger romániai szakaszán vagy a Duna-deltában üdültek, Erdély pedig a tíz legnépszerűbb utazási célpont közé került Kelet- és Közép-Európában. Romániában 2016 első tíz hónapjában tíz százalékkal, kétmillióra nőtt a külföldi turisták száma, akik mintegy egymilliárd eurót költöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. Eközben egyre több belföldi turista választja a hazai vakációt: tavaly több mint tízmillió román állampolgár döntött romániai üdülési célpont mellett. Húsz év elteltével először lépte át az egymillió főt (ez 15 százalékos emelkedés 2015-höz képest) a tavalyi nyári szezonban a fekete-tenger-parti üdülőtelepek forgalma, a belföldi nyaralókon kívül elsősorban az izraeli, német és olasz vendégek számának látványos megugrása révén.
A külföldi turizmus fellendüléséről tanúskodnak a légiutas-forgalmi adatok is. Romániában a Wizz Air diszkont-légitársaság piacvezetőnek számít, megelőzve a Tarom állami légitársaságot. A magyar hátterű Wizz Air utasainak száma a Romániát érintő járatokon tavaly 23 százalékkal 5,5 millióra nőtt 2015-höz képest – közölte a társaság. Tehát a cég egymillióval növelte utasforgalmát, miután 2015-ben 4,5 millióan vették igénybe szolgáltatását. A társaság tavaly kettővel növelte légibázisainak számát Romániában, ahonnan már tíz repülőtérről működtet járatokat. Korábban bejelentették, hogy az idén újabb repülőgéppel bővítik a Kolozsváron és a Királyiban (Craiova) lévő légibázist, továbbá kilenc országba indítanak újabb járatokat.