A letelepedési kötvényekkel kapcsolatban írta meg ma lapunk, hogy nem stimmelnek a számok az egyik offshore cég esetében, sőt a liechtensteini S&Z Program Ltd. a rendelkezésre álló információk szerint két évvel azután is vásárolhatott kötvényt, hogy visszavonták az engedélyét. Több érintett is megszólalt az ügyben. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) lapunknak azt mondta, hogy 2016-ban semmilyen kötvényt nem értékesített az S&Z számára. Ez azért fontos információ, mert Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) főigazgatója januárban arról tájékoztatta közérdekűadat-igénylés nyomán Demeter Márta szocialista – azóta függetlenné vált – országgyűlési képviselőt, hogy a liechtensteini S&Z Program Ltd. 2016-ban két letelepedésiállampapír-vásárlásról adott tájékoztatást a hivatalnak. Ennek az offshore cégnek azonban 2014 szeptemberében visszavonta az Országgyűlés akkor még Rogán Antal vezette gazdasági bizottsága a kötvényforgalmazási engedélyét, vagyis tavaly már nem vehetett legálisan ilyen állampapírt ez a cég.
Bánki Erik, a gazdasági bizottság jelenlegi, szintén fideszes elnöke kivételesen most válaszolt lapunk megkeresésére. Szerinte az történt, hogy a 2014-ben érvényes szabályok szerint először tartózkodási engedélyt kapott a külföldi, és csak fél év után kérvényezhette a letelepedési engedélyt. Az S&Z azonban csak sokkal később igényelte – az ügyfél kérésére – a letelepedési engedélyt. Bánki Erik válaszából az szűrhető le, hogy ez az engedélykérés zavarhatta meg a bevándorlási hivatalt.
Az ügyben leginkább érintett Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal azonban két hete nem hajlandó válaszolni a kérdéseinkre. Érdekes módon a Magyar Idők kormánypárti napilap szerdán a bevándorlási hivatalra hivatkozva arról írt, hogy hogy a vállalkozás részéről akkor jegyezte le a kötvényt, amikor az ehhez szükséges, a gazdasági bizottság által kiadott engedélyekkel még rendelkezett, vagyis a kötvény lejegyzése szabályosan zajlott. Érdekesség, hogy először a Nemzeti Védelmi Szolgálat bevándorlási és állampolgársági hivatalára hivatkozhatott az újság, mert ezt szemlézte a többi kormánypárti média (Origo, Pesti Srácok, Híradó.hu, Lokál.hu). A Magyar Idők ugyanakkor később frissítette a cikket, és ott már a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal szerepelt, egyébként helyesen.
Ez azért érdekes, mert a Nemzeti Védelmi Szolgálat egy a majd tucatnyi magyar titkosszolgálat közül, és nem azonos a bevándorlási hivatallal. Megkerestük az NVSZ-t, ott azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ők nem nyilatkoztak a bevándorlási hivatal nevében. Azt is közölték, hogy a bevándorlási hivatal válaszolt a Magyar Idők lapunk cikkével kapcsolatos megkeresésére. Az NVSZ honlapján lévő szervezeti ábrából egyébként kitűnik, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak van egy bevándorlási és állampolgársági főosztálya. A hivatalt pedig idén januárban átnevezték, azóta hívják úgy, hogy Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal. Valamit nagyon elnézhettek a kormánypárti sajtóban, mert olyan, hogy Nemzeti Védelmi Szolgálat bevándorlási és állampolgársági hivatal nem létezik, főosztály azonban igen. Persze lehet, hogy Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt akartak írni, csak csúszós volt a billentyűzet, és megszaladtak a fürge ujjak. A Magyar Idők cikkét ugyanis – szinte parancsszóra – szűk két óra alatt az összes kormánypárti portál szemlézte. Lapunk újból, immár hatodik alkalommal is elküldte a saját cikkünkkel kapcsolatos kérdéseinket, hátha nekünk is válaszol valamelyik szakszolgálat, vagy a leginkább érintett, a bevándorlási hivatal.
###HIRDETES2###
