Orbán: Falusi ember vagyok

Meg kell őrizni az ország etnikai homogenitását Orbán Viktor szerint. A kormányfő elveti az alapjövedelem ötletét.

Olyan közegben vagyunk, ahol nem az az ostoba vita zajlik, hogy fejlődött-e a magyar gazdaság, hanem az a fő kérdés, hol tart a fejlődés – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján kedden Budapesten. A kormányfő szerint a 2016-os év gazdasági szereplői jó eredménnyel zárták a tavalyi évet.

Beszédében kiemelte: „azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk”, 2017–2020 között meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővülése a 3-5 százalékos sávban legyen. Végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni – hangoztatta a kormányfő. Ehhez meg kell védeni a gazdaságot a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat érik Brüsszel részéről.

A magyar gazdaságról a miniszterelnök azt mondta: „a helyzet ugyan biztató, de el lehet rontani, ezért folyamatosan dolgozni kell”. A „közepesen fejlett ország csapdahelyzetéről” szólva úgy fogalmazott: ha csak annyit fogunk tenni, miképp az elmúlt hat évben tettük, akkor nem fogunk versenyképességi fordulatot elérni. Orbán hozzátette: hogy a helyzet biztató is maradjon, annál többre van szükség, mint amit eddig elértünk.

A miniszterelnök szerint nagy dolgok nélkül ebben a „közepesen fejlett ország” helyzetében fogunk maradni. A kormányfő a Belgrád–Budapest vasútvonal tervét, a Paks II. bővítést hozta példaként a nagy dolgokra, emlékeztetve arra, hogy nem hiába támadja Brüsszel ezeket a projekteket. Hozzátette: újabb és újabb nagy dolgokon kell törnie a gazdaságnak a fejét.

Van egy nagy kísérletünk – fogalmazott a miniszterelnök, utalva a nemzeti buszgyártás újraélesztésére, amely majd még később dől el, hogy tényleg működik-e.

„Minden munka jobb, mint amikor nincsen munka” – közölte Orbán felhívva a figyelmet arra, hogy a kormány kitart a teljes foglalkoztatás politikája mellett. Mint mondta: „falusi ember vagyok, vidéken sokszor láttam: ahol dolgoztak, oda be lehetett nézni a portára, ahol meg nem, oda nem lehetett benézni”.

A kamara és a kormány 2010-es és 2014-es közös megállapodásaira is emlékeztetett a miniszterelnök, mint mondta, betartották, amit vállaltak. Ezek egyikeként említette meg a munkaalapú gazdaságot, ezzel egyértelműen kizárta Orbán Viktor az alapjövedelem lehetőségét. „Ha ezt megvalósítanánk, bezárhatnánk a boltot. Ha az érdem alapú gazdaság megszűnik Magyarországon, akkor mindenki mehet, amerre lát, ezekkel szemben meg kell védenünk magunkat” – közölte a kormányfő.

A keleti nyitás politikájáról szólva Orbán Viktor elmondta, az uniós csatlakozás óta „nyugati búra alatt ültünk”, vagyis jobbára nyugatra exportáltunk, de a világ változott, az irány más lett – hívta fel a figyelmet a kormányfő, hangsúlyozva, hogy azt szeretnék, hogy az export egyharmada kelet felé irányuljon.

„Miközben versenyképesek akarunk lenni, nagyon fontos, hogy Magyarországot is felértékeljük” – fogalmazott Orbán. A miniszterelnök szerint ennek érdekében az etnikai homogenitást meg kell őrizni, mivel a túl nagy keveredés bajjal jár. Hozzátette: fontos a kulturális egyszínűség is, a párhuzamos társadalmak problémájának nem tennék ki Magyarországot. Fontosnak tartjuk a kulturális egyszínűséget is, folytatta, ami „egy sávon belüli sokszínűséget jelent”.

Orbán úgy véli, az ország felértékeléséhez tartozik az is, hogy minden munkát magyar munkavállalók látnak el. A kormányfő szerint a nagyság iránti vágy is értékessé teszi az országot, ezért ért fel egy „bordatöréssel” az olimpiai pályázat visszavonása.

Az is értékessé teszi a miniszter szavai szerint az országot, hogy olyan hely vagyunk, ahol a korszerű iparvállalatok egy helyen mindent megtalálnak: beszállítókat, munkavállalókat, technológiát. 

A fenntarthatóságot és a versenyképességet nevezte az egyensúly és a növekedés mellett a következő években a legfontosabb gazdasági feladatnak Parragh László, az MKIK elnöke a kamara gazdasági évnyitóján. Ehhez elengedhetetlennek nevezte a bérek növekedését, mert, mint fogalmazott, az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyképesség javítására. Kifejtette, hogy alapvetően kedvező folyamatokat lehet látni a gazdaságban, valamennyi makrogazdasági mutató pozitív irányt tükröz. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint versenyképességi fordulatra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemző növekedési csapdából. A jegybank elnöke hozzátette: ehhez szükséges egyebek mellett a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, amely munkahelyteremtésre, munkavállalásra és a tudástőke felhalmozására ösztönöz. Fontos az adóelkerülés további mérséklése, az export hozzáadott érték arányának növelése és a kutatás-fejlesztési kiadások növelése is. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy idén és jövőre 13-14 éve nem látott mértékben, 4 százalék felett nő várhatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban. (MTI)

 ###HIRDETES2###