Tram-train: Seszták és Lázár érdekellentéte áll a háttérben?

A Stadler és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is cáfolta a kancelláriaminisztert.

A nehezen értelmezhető gazdaságpolitikai ügyek sorát gyarapítja a jelen állás szerint éppen meghiúsuló Szeged–Hódmezővásárhely tram-train, vagyis a hibrid helyközi vasút és városi villamos. Mint arról a Magyar Nemzet online is beszámolt, Lázár János kancelláriaminiszter, Hódmezővásárhely parlamenti képviselője közleményben adta hírül hétfőn, hogy a kormánytól azt kéri, ne bólintson rá a részint uniós finanszírozású fejlesztésre. Ennek az az oka, hogy a szerelvények beszerzése a hibás tervezés és előkészítés miatt a tervezettnek csaknem a duplájába kerülne. Hozzátette: a térség országgyűlési képviselőjeként és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszterként arra kéri a kormányt, hogy ne vállaljon kötelezettséget a „Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a MÁV hibájából megdrágult” beruházásra.

Lázár János állítására a járművek beszerzésére januárban kiírt közbeszerzési eljáráson legjobb ajánlatot tevő Stadler reagált. A társaság közleménye szerint a MÁV-Start Zrt. által beszerezni kívánt nyolc plusz négy dízel-villamos tram-train árával kapcsolatban számos pontatlan és félrevezető információ jelent meg. „A 2017. február 20-án kelt, az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv szerint az eljárás becsült értéke 12 járműre vetítve 66 millió euró (20,5 milliárd forint). A Stadler ajánlata egy tram-train járműre 6,395 millió euró volt, amely a becsült értéket nem 100 százalékkal, hanem 16 százalékkal lépi túl” – közölte a társaság, megjegyezve: komolytalannak tartja azokat a nyilatkozatokat, amelyek a projekt ellehetetlenülését a járművek árának „megduplázódásával” próbálják indokolni. 

Később az NFM is beszállt a nyilvánosság előtti vitába: a tárca közleménye szerint szabályos volt a Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekötő tram-train járművek beszerzése, a MÁV-Start a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, a Miniszterelnökség jóváhagyásával járt el. A fejlesztési tárca közleménye szerint a járműbeszerzés előkészítését, a közbeszerzési eljárás lefolytatását és eredményét a Lázár-minisztérium közbeszerzési felügyeleti főosztálya ellenőrizte, a teljes folyamatot szabályosnak találta, az erről szóló tanúsítványokat az eljárás megindításakor és lezárásakor is kiállította. „Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a Hódmezővásárhely–Szeged közötti kötött pályás összeköttetés költsége megduplázódott volna. A sajtóban megjelent állításokkal ellentétben a projektre nem az árak esetleges emelkedése jelent veszélyt, hanem az, hogy Brüsszel kétségesnek tartja a megtérülését” – áll az NFM közleményében, amely kiemeli: a beruházás költségvetési forrásból valósulhat meg, amennyiben az Európai Unió nem támogatja.

Nem segíti a tisztánlátást az sem, hogy a járműbeszerzésre vonatkozó tenderen a kiíró nem határozott meg konkrét összeget. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a beruházás ezen részével összefüggésben korábban állítólag 10, illetve 16 milliárd forintos összeg is elhangzott a kormány, illetve a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. részéről. Az árak megduplázódásáról szóló lázári kirohanást és a Stadler magyarázatát legfeljebb ezen számok tükrében lehet értelmezni.

Hogy kiderítsük, mi áll a nyílt színivé fajuló vita hátterében, az ügyre rálátó kormányzati forrásainkat kérdeztük. A név nélkül adott nyilatkozatokból az a kép körvonalazódik, hogy a tram-train valójában nem a járműbeszerzési eljárás során drágult meg, hanem akkor, amikor az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) keretéből finanszírozandó beruházások köréből kikerült a Szeged–Hódmezővásárhely vonal villamosítása. E lépés oka gyaníthatóan az, hogy az olimpia miatt inkább a gödöllői, illetve a százhalombattai vonal fejlesztése került előtérbe az uniós források terhére. (Egyik informátorunk szerint egyébiránt elég nehéz volt Brüsszellel elfogadtatni a projektben érintett vasútvonal villamosítását, az ugyanis nem fővonal.) Ezáltal vált tehát szükségessé a tisztán villamos üzemű vonatok helyett a jóval drágább dízel-villamos szerelvények beszerzése. – Lázár megnyilvánulása a politikai színjáték kategóriába tartozik, hiszen számos példa volt már arra, hogy a kormánynak több milliárd forint pluszkiadás nem számít, ilyen extra források biztosításához pedig maga a Miniszterelnökséget vezető miniszter is a nevét adta – mondta lapunknak az ügyre rálátással bíró forrásunk, utalva a vizes világbajnokság költségeinek megnégyszereződésére vagy a szintén a tervek szintjén létező Budapest–Belgrád vasútvonal büdzséjének 80 milliárdos megugrására. Mint informátorunk megjegyezte, egészen mostanáig a Miniszterelnökség sem jelezte, hogy gondja lenne akár a tender kiírásával, akár a projekt előkészítésével, éppen ezért inkább arra lehet következtetni, hogy a MÁV-ot felügyelő fejlesztési miniszter, Seszták Miklós és Lázár János érdekellentétei nyilvánulnak meg.