Vasárnapi boltzár másként?

Valójában a kis magyar üzletek járhatnak a legrosszabbul a multinacionális cégek megsarcolásával.

Horváth Attila
2017. 04. 10. 16:26
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megszégyeníti a szakmát a kormány új javaslata: csak egyetlen ponttal tudok egyetérteni, humanitárius okokból a havi két szabad vasárnappal – kommentálta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára azt a hírt, hogy újabb változat került nyilvánosságra a kereskedelmi láncokat érintő törvénytervezetről. Az előző verzió után ismét az Index.hu szerezte meg a módosított javaslatot, ebben több változást is fel lehet fedezni az egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozotthoz képest. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség által közösen jegyzett ötletekből megmaradt, hogy a boltoknak létszámot kellene bővíteniük, ennek hiányában adót vetnének ki rájuk. Elő akarja írni a kormány, hogy hány eladónak kell dolgoznia a boltokban, ezt pedig úgy kellene kiszámolni, hogy az adott cég kereskedelemből származó nettó árbevételét 36 millióval elosztjuk. Aki ezt a tervezett rendelkezést nem tartja be, azt a fel nem vett dolgozók után a garantált bérminimum 60 százalékával, vagyis fejenként havi 64 200 forinttal sarcolná meg az állam. Az is szerepel a javaslatcsomagban, hogy a dolgozóknak havonta két pihenőnapot kell adni vasárnap, s a hét utolsó napján elvégzett munkáért délelőtt 50, délután 100 százalékos bérpótlék jár. Utóbbi egyébként valószínűleg minden kiskereskedelmi céget érint majd, nem csak a szupermarketeket.

Az Index.hu információi szerint a napi fogyasztási cikkeket áruló cégek a nettó árbevételük legfeljebb 0,5 százalékát költhetnék reklámra, azzal az indoklással, hogy a kevesebb reklám miatt a fogyasztók tudatosabban választhatnak. Emellett azonban betiltanák a reklámújságokat, a szupermarketek reklámja csak sajtótermékben jelenhetne meg, ráadásul a saját honlapjukon sem tehetnének közzé reklámot. A Magyarországon forgalomba hozott termékek gyártóinak rá kellene írniuk a csomagolásra, ha „Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel, vagy egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával” hoznak forgalomba termékeket. Megmaradt a parkolási adó ötlete is, bár egyelőre annyit írnak a tervezetben erről, hogy fel kell mérni, hány parkolóhelyről van szó.

Dávid Ferenc a kötelező létszámbővítésről elmondta, Magyarországon 25 évvel ezelőtt megszűnt a központi létszám- és bérszabályozás, az üzleti szférában ez nem megengedett. Viszont például az egészségügy, az igazságszolgáltatás és az oktatás területén meg kellene szabni, hogy egy orvosra hány beteg, egy bíróra hány ügy, egy tanárra hány diák juthat. – Mivel bevételi számhoz kötik a létszámkényszert, erősen diszkriminatív lépésről van szó, mert a magyar és a kis üzletek kimaradnak. Fontos, hogy mégis ők járnak rosszul, mert a multik a kicsiktől fogják elcsábítani a munkaerőt – mondta Dávid Ferenc.

A reklámköltés korlátozásáról elmondta, ez egy bosszúhadjárat része, de nemcsak vállalkozás-, hanem fogyasztóellenes lépés is. Ráadásul a reklámszakmát is büntetik, ők nem tudják ezentúl előállítani az újságokat. A Blokkk.com gazdasági portál szerint pedig a vásárló, ha reklám hiányában nem tudja eldönteni, hová menjen, többször választja majd a nagyáruházat, mivel ott nagyobb a valószínűsége annak, hogy akcióba botlik. A portál kiszámolta, hogy a kötelező létszámkvóta nagyjából 18 ezer dolgozó felvételét jelentené a hat nagy láncnál. Az Aldinál ez például azt jelentené, hogy a jelenlegi 1500 fő helyett 3 ezret kellene foglalkoztatni, a Metrónál 1200 helyett 4100-at.

Dávid Ferenc elmondta, a két szabad vasárnappal egyetért, de azzal, hogy 6-tól 12 óráig 50, délután pedig 100 százalékos pótlékot írnának elő, megint csak a kis üzletek járnának rosszul. Hozzátette, annak is magas adminisztrációs költsége van, ha valakit 10-re hívnak be dolgozni, de késő délutánig marad, mert kétféle pótlékot kell megállapítani. Úgy tudja, a 140 ezer kiskereskedelmi üzletből az országban 40 ezer tart nyitva vasárnap, ezzel őket büntetik majd. A multik jól járnak, mert ki tudják fizetni a bérpótlékot, a kisebb üzletek viszont pont emiatt nem nyitnak majd ki. Az idei kötelező béremelések után szerinte a pótlékok megállapítását változatlanul kellene hagyni. Mindennek az lehet a vége, hogy rengeteg bolt zár majd be vasárnap. A parkolóadóról elmondta, bíróságon megtámadható lépésről van szó, a kormány ugyanis korábban mindenkit kényszerített a helyek megépítésére, utólag pedig adót akar kivetni rá. Jelezte, ezt a kisebb, magyar üzleteknek ugyanúgy fizetniük kell majd, mint a multiknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.