Szorosabbá válik Oroszország és Kína együttműködése az atomenergetikában. A Roszatom újabb két blokkot építhet Csiangszu tartományban, míg a Rusatom Overseas, az állami atomenergetikai konszern leányvállalata és az Orosz–Kínai Regionális Fejlesztési Befektetési Alap egy a közelmúltban aláírt együttműködési megállapodása alapján az orosz cég kínai befektetőket vonhat be a projektjeibe. A Roszatom külföldi megrendelései tavaly év végén 133,4 milliárd dollárra rúgtak, ami 21 százalékos növekedést jelent 2015-höz képest.
A Kommerszant orosz napilap számolt be a napokban arról, hogy a Roszatom megerősítheti a jelenlétét Kínában. Mint arra szakértők rámutatnak, az újabb két blokkról aláírandó megállapodás azért figyelemre méltó, mert Kína rendelkezik saját technológiával – külföldön, így Romániában is visz beruházást –, és csak kivételes esetekben von be külföldi partnereket az erőművek építésébe. A lap értesülései szerint az orosz konszern egy hat blokkra tervezett erőmű két reaktorára kap megbízást, míg a további négyet Kína maga építi. Orosz energetikai szakértők azon a véleményen vannak, hogy a kínaiakat mindenekelőtt a BN-800-as technológia érdekli. A beruházás húsz kilométerre épül attól az erőműtől, amelynek első két blokkját még 2007-ben adta át a Roszatom, az újabb két reaktor építésének befejezését pedig jövőre tervezik. A hatodik és hetedik blokkot itt is kínaiak építik, ám a nyolcadikra és a kilencedikre orosz remények szerint ismét a Roszatom kaphat megrendelést. Az orosz állami konszern egyébként még 2004-ben pályázott újabb négy, más tartományokban tervezett erőműblokk építésére, ám a megrendelést akkor az amerikai Westinghouse kapta.
Az orosz–kínai atomipari együttműködésnek további távlatokat ad, hogy a Roszatom a jövőben kínai befektetőket vonhat be a projektjeibe. Erre a Rusatom Overseas és az Orosz–Kínai Regionális Fejlesztési Befektetési Alap közötti megállapodás ad lehetőséget. A minap aláírt memorandumban szó van például arról, hogy partneri együttműködést alakítanak ki az orosz tervezésű atomerőművek harmadik országokbeli építésére, az atomipar számára szükséges ásványi nyersanyagok oroszországi bányászatára és feldolgozására, valamint más innovációs fejlesztésekre. A kínai oldalt képviselő Vang Feng ennek kapcsán a Ria Novosztyinak arról beszélt, hogy az alap létrehozásával a befektetési és technológiai partnerség új szintjére emelik a kínai–orosz gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. – Oroszország nyitottsága a kínai befektetők irányában egyfajta stratégiai döntés, amely már most bebizonyította hatékonyságát az orosz gazdaság számára – tette hozzá.
Kína több országgal ellentétben a fukusimai baleset után nem fagyasztotta be az atomerőművekre épülő programjait, sőt aktívan fejleszti ezt a szektort. Már csak azért is, mert egy frissen bejelentett döntés értelmében minimum e szektor fokozatos leépítése jegyében 2020-ig leállítják a szénalapú erőművek építését. Ezt a hatalmas potenciált atom-, illetve vízenergiával szándékoznak kiváltani. A jelenleg működő 37 blokk teljesítménye 100 gigawatt, amelyet 2050-re 400 gigawattra fejlesztenék. A világ atomipar-teljesítménye éppen a feltörekvő országokban, Ázsiában, mindenekelőtt Kínában és Indiában, valamint a Kelet-Európában várható felfutásnak köszönhetően a jelenlegi két-háromszorosára növekszik, ennek ellenére aránya az energiamixben csökkenni fog.
