A megugró adóbevételek miatt júliusban 94,4 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt alrendszere, ám az idei év első hét hónapjában felhalmozott deficit így is 816,8 milliárd forint volt. Ez 350 milliárddal több, mint 2016 azonos időszakában. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelentése szerint a központi költségvetés 843,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 81,8 milliárd forintos deficittel zárták az év első hét hónapját, az elkülönített állami pénzalapok pedig 108,7 milliárd forintos többletet értek el. A tárca a magas féléves hiányt azzal magyarázza, hogy jóval több uniós forrásra fizettek ki előleget, mint korábban. Idén ez az első félévben meghaladta az 1000 milliárd forintot. Vagyis az állam a költségvetés terhére ennyi pénzt fizetett ki előre a már jóváhagyott fejlesztésekre az arra jogosult vállalkozásoknak és szervezeteknek. Azaz ami most a költségvetés kiadási oldalán látható, az az uniós források utalása esetén többletként jelenhet meg.
A több mint 800 milliárdos hiány csak a tavaly júliusi eredmények tükrében látszik kiugrónak, a számok inkább a 2014-es vagy 2015-ös deficithez hasonlóan alakulnak – mutatott rá lapunknak az ING Bank vezető elemzője. Virovácz Péter szavai szerint semmi nem veszélyezteti a 2,4 százalékos hiánycélt, kockázat ugyanakkor van. Mint fogalmazott, a költségvetés terhére kifizetett bő 1000 milliárd csak akkor jön vissza az uniótól, ha a projekteket rendben találja Brüsszel, ez azonban talán csak évek múlva derül ki. Virovácz Péter kitért arra is, hogy az év egészére nézve bizakodásra adnak okot az ipari termelési adatok: a tavalyi 0,9 százalékos bővülés után idén eddig bőven 5 százalék felett van a növekedés, ami annak tükrében különösen jó eredmény, hogy több fejlesztés még nem készült el.
Athén már nem jósol
A görög statisztikai hivatal, az Elsztat hétfőn bejelentette, hogy további értesítésig nem közöl gyorsbecslést a negyedéves gdp-adatokról. A hivatal azzal indokolta a lépést, hogy az utóbbi időben túl nagy volt a különbség a hiányos adatokon alapuló gyorsbecslés és az ideiglenes adat között. Az Elsztat június 2-án az első becslésben szereplő 0,1 százalékos csökkenésről 0,4 százalékos növekedésre javította a bruttó hazai össztermék első negyedévi alakulására vonatkozó adatot, márciusban pedig azt jelentette, hogy a gdp 2016 utolsó negyedében 1,2 százalékkal zsugorodott a két héttel korábban közölt 0,4 százalékkal szemben. (MN)
