Három év elteltével ismét tüntetésbe fogtak Romániában a verespataki bányaberuházást ellenző civilek és aktivisták, miután a román kormány egyértelművé tette, nem mond le az Erdélyi-érchegységben nyugvó gazdag altalajkincs kiaknázásáról.
A hét végén több száz tüntető követelte Kolozsváron Mihai Tudose miniszterelnök távozását, valamint azt, hogy a ciántechnológiás beruházás veszélyének végleges elhárításáért Verespatakot nyilvánítsák a világörökség részévé. A civilek és a zöldek aggodalma nagyon is érthető, miközben ugyanis az elmúlt években úgy tűnt, hogy Romániában lekerült a napirendről az erdélyi település alatt nyugvó színesfémlelőhely kiaknázásának ügye, Bukarest nyilvánvalóvá tette, hogy mindenáron kitermelné a verespataki aranyat.
Mihai Tudose kormányfő közölte, előnytelen lenne, ha Verespatakot természetvédelmi övezetté nyilvánítanák, és felkerülne az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világörökségi listájára, ez esetben ugyanis nem lehetne kitermelni a Fehér megyei település gazdag altalajkincseit. A szociáldemokrata politikus a napokban élesen bírálta a Dacian Ciolos vezette egykori technokrata kormányt amiatt, hogy mandátuma utolsó napjaiban, idén januárban természetvédelmi övezetté nyilvánította a bányásztelepülést, a dossziét pedig továbbította az UNESCO-hoz.
Tudose elmondta, mivel a természetvédelmi övezetté nyilvánítás, illetve a világörökségi státus esetleges megszerzése nyomán „giliszta után sem lehet majd ásni a térségben”, kormánya megpróbálja visszavonni a Verespatak-dossziét az UNESCO-tól.
A jelenlegi balliberális kormány álláspontja szerint Verespatak védetté nyilvánítása hátrányosan érintheti a román állam érdekeit abban a perben, amelyet a színesfémlelőhelyet több mint tizenöt éve kiaknázni próbáló kanadai Gabriel Resources indított Románia ellen. A társaság két évvel ezelőtt a beruházási viták rendezésének washingtoni székhelyű nemzetközi központjánál kezdeményezett eljárást, és 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól. A kanadai többségi tőkével és a román állam húszszázalékos részesedésével alapított Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.
A román kulturális minisztérium idén januárban műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatak két kilométeres övezetét, ennek nyomán a területen nem szabad bányászati tevékenységet folytatni. A kulturális, illetve környezetvédelmi tárca ugyanakkor tavaly februárban levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség-központját, hogy a bukaresti hatóságok felvették Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Teodor Melescanu román külügyminiszter azonban a hét végén úgy nyilatkozott, hogy az előző kormány a törvényes eljárások megszegésével terjesztette fel az UNESCO-hoz a világörökségi jelölést; szerinte a térségben a bányászatnak nincs alternatívája.
Verespatak számára civil szervezetek szorgalmaztak nemzetközi védelmet, követelve, hogy a román hatóságok terjesszék fel a bányatelepülést az épített örökséget védő UNESCO-listára. Azt remélve, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó – többek között a Román Akadémia, illetve Magyarország által ellenzett – aranybányaprojektet. Noha a bukaresti parlament 2014-ben elutasította a beruházást elősegítő törvénytervezetet, megfigyelők szerint nem kizárt, hogy a román kormány most megpróbál peren kívül kiegyezni a kanadai bányacéggel, zöld jelzést adva a település ledózerolását maga után vonó kitermelésnek. A szándék mögött költségvetési érdekek is húzódnak: a Tudose-kabinet képtelen előteremteni a pénzt adócsökkentésre és béremelésre épülő programjára, ezért a kötelező magánnyugdíjakon kívül Verespatak kincséből remél többletbevételt.
