A román kulturális minisztérium idén januárban műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatak két kilométeres övezetét, ennek nyomán a területen nem szabad bányászati tevékenységet folytatni. A kulturális, illetve környezetvédelmi tárca ugyanakkor tavaly februárban levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség-központját, hogy a bukaresti hatóságok felvették Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Teodor Melescanu román külügyminiszter azonban a hét végén úgy nyilatkozott, hogy az előző kormány a törvényes eljárások megszegésével terjesztette fel az UNESCO-hoz a világörökségi jelölést; szerinte a térségben a bányászatnak nincs alternatívája.
Verespatak számára civil szervezetek szorgalmaztak nemzetközi védelmet, követelve, hogy a román hatóságok terjesszék fel a bányatelepülést az épített örökséget védő UNESCO-listára. Azt remélve, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó – többek között a Román Akadémia, illetve Magyarország által ellenzett – aranybányaprojektet. Noha a bukaresti parlament 2014-ben elutasította a beruházást elősegítő törvénytervezetet, megfigyelők szerint nem kizárt, hogy a román kormány most megpróbál peren kívül kiegyezni a kanadai bányacéggel, zöld jelzést adva a település ledózerolását maga után vonó kitermelésnek. A szándék mögött költségvetési érdekek is húzódnak: a Tudose-kabinet képtelen előteremteni a pénzt adócsökkentésre és béremelésre épülő programjára, ezért a kötelező magánnyugdíjakon kívül Verespatak kincséből remél többletbevételt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!