Leállhatnak a lakásépítések a bizonytalan áfateher miatt

Hamar véget érhet a lakásépítési hullám, ha nem dönt gyorsan a kormány az új lakások áfájának alacsonyan tartásáról.

Illés József
2017. 09. 12. 15:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hónapokon belül véget érhet a megközelítőleg egy évvel ezelőtt elindult lakásépítési hullám. Több nagy beruházó cég ugyanis egyszerűen kiszáll a lakásépítési üzletágból, ha a kormányzat továbbra is lebegteti a döntést az új lakások általános forgalmi adójának (áfa) 2019 utáni szinten tartásáról – tudtuk meg ágazati szakértőktől. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis csak 2019 végéig marad ötszázalékos az új otthonok áfája, és 2020-tól ismét 27 százalékra emelkedik az adó mértéke.

Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője lapunknak elmondta: a nagyobb társasházépítések sorsa még idén eldől. Abban az esetben ugyanis, ha az év végéig nem születik döntés az új lakások forgalmi adójának a 2019 utáni alacsonyan tartásáról, akkor az ingatlanfejlesztők egy része nem vág bele újabb építkezésekbe, mivel egy-egy nagyobb építési projekt átfutási ideje 18-24 hónap. Így a jövőre induló nagyszabású fejlesztések már nem lennének biztosan megvalósíthatóak az alacsonyabb adózás megszüntetéséig. A szakember hozzátette: jelenleg hozzávetőleg 5000–7000 társasházi lakás építése zajlik a fővárosban. A nagyobb építtetők kivonulása a piacról azonban azzal járna, hogy több ezer lakás építése elmaradna a következő években. A szakértő arról is beszélt, hogy mostanság jelentős az érdeklődés az új otthonok iránt. A lakások 20-30 százaléka már a tervezőasztalról elkel. Az ingatlanok további 70 százaléka pedig általában az építkezések befejezéséig vevőre talál.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei év első felében 5004 új lakás épült, 46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma pedig 19 823, ami 40 százalékkal több, mint 2016 első félévében volt. Ezek a számok azonban csak a rendkívül alacsony bázisértékekhez viszonyítva tűnnek soknak. A szakemberek arra számítanak, hogy idén összesen legfeljebb 14-16 ezer új lakást adnak át, ami töredéke a kívánatos mennyiségnek. Az átadott ingatlanok száma ugyanis meg sem közelíti az évi 40 ezres szintet, ami szükséges lenne ahhoz, hogy százévente megújuljon a 4,4 milliós hazai lakásállomány. Az építési hajlandóság pedig jelentősen visszaesik, ha kormányzat nem hajlandó végre döntést hozni a kedvezményes áfa megtartásáról – hangsúlyozzák hozzáértők.

Egyes szakemberek szerint az áfahatáridő miatt most zajló építkezési hajrá – miután szakemberhiánnyal is párosul – az épülő otthonok minőségének romlását hozhatja magával. Az építőipari cégek rendelésállományának későbbiekben várható csökkenése pedig keresztülhúzhatja a hosszú távon tervező vállalkozások fejlesztési terveit. Több társaság ugyanis arra számít, hogy az újlakás-építések köszönhetően az építőipar kilábalhat a válságból. Számos fix áron szerződő vállalkozó ugyanakkor áfaemelés nélkül is nehéz helyzetbe került idén, mivel az alapanyagok, a bérek és egyéb költségeik mintegy 25 százalékkal emelkedtek az elmúlt hónapokban, amit utólag nehezen hajlandóak kifizetni a megrendelők.

Szakértők szerint a lakáspiac nem bírna el további 22 százalékos, hirtelen bekövetkező áremelkedést 2019 végén. Mivel az árak már most is olyan magasak, hogy sokak számára megfizethetetlenek az új építésű otthonok. A Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. felméréséből kiderül, a fővárosi újlakás-árak számottevően meghaladják az egy évvel korábbi átlagértékeket. Jelenleg 655 ezer forint az átlagos budapesti négyzetméterár, ami az egy évvel korábbi 598 ezer forintos értéket csaknem tíz százalékkal múlja felül, a múlt év végi 620 ezer forintot pedig nem egészen hat százalékkal. A budai átlagár fél év alatt 660 ezer forintról 687 ezer forintra emelkedett, ami 4,1 százalékos drágulás, a pesti pedig 600 ezer forintról 642 ezer forintra növekedett, ami hét százalékkal haladja meg a korábbi szintet.

A szóródás azonban Budapesten belül is jelentős az árak tekintetében. A június végi adatok alapján a legalacsonyabb áron a XXIII. kerületben vásárolhatunk, itt átlagosan 315 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a lakásokat, míg a legdrágábbnak az V. kerület számít, ahol megközelítőleg négyszer ennyibe, 1,1 millió forintba kerül egy négyzetméter. A városközpont közelében fekvő zöldövezeti kerületek közül Zuglóban vásárolhatunk a legkedvezőbb áron. Itt átlagosan 550 ezer forintba kerül egy négyzetméter, szemben például a budai III. kerületben mért 670 ezer forintos szinttel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.