Matolcsy György: 1600 milliárdot spóroltunk a kamatvágásokkal

Tizenhárom nagy gazdasági fordulatot lát a magyar közelmúltban a jegybankelnök, szerinte most jött el a versenyképesség ideje.

A monetáris fordulat, a jegybanki kamatcsökkentések és a monetáris kondíciók tartós lazításának köszönhetően 2013 óta 1600 milliárd forint, ebből 2017-ben 600 milliárd forint kamatmegtakarítása keletkezett az államnak – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pénteken Budapesten egy szakmai tanácskozáson.

A jegybankelnök a Mérlegen az elmúlt 8 év – Figyelő TOP200 gazdasági konferencián kiemelte: a kormány és a jegybank intézkedései 2010 óta 12 nagy gazdasági fordulatot generáltak, és most elindították a tizenharmadikat, a versenyképességi fordulatot.

Mint mondta, a 12 gazdasági fordulat három nagy fordulat részeként következett be. Az ország 2010-től költségvetési fordulatot hajtott végre, ennek részeként a kormány átalakította az adórendszert. A következő nagy fordulat az adórendszerben valósult meg az egykulcsos szja bevezetésével és a családpolitikai kedvezmények beépítésével. A munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adók irányába tolódott el a teherviselés – jelezte Matolcsy György.

Kiemelte, hogy az adóváltozások munkavállalásra, magasabb teljesítményre és tanulásra ösztönöztek. Ennek eredményeként a munkanélküliség rekordalacsony szintre süllyedt, a foglalkoztatottság pedig nagymértékben javult.

Az államháztartási fordulat során 2012 óta pozitív az elsődleges költségvetési egyenleg. Az államadósság területén is jelentős csökkenés volt, és az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól – emlékeztetett.

2013-tól monetáris politikai fordulat következett be, amelynek eredményeként az alapkamat historikus mélységbe süllyedt, a tartósan laza monetáris kondíciók hozzájárultak az államadósság, az állam kamatkiadásainak mérséklődéséhez.

A hosszú futamidejű állampapírok hozamai mérséklődtek, ez is hozzájárult a csökkenő államadóssághoz.

Matolcsy György szerint fordulat történt a vállalati hitelezésben is, amihez az MNB növekedési hitelprogramja nagymértékben hozzájárult. A kis- és középvállalatok (kkv-k) hitelezésének bővülése a kedvezőnek tekintett évi 5-10 százalékos sávba jutott, és a következő években is ebben sávban maradhat.

A jegybankelnök végül strukturális reformnak nevezte a devizahitelek forintosítását, aminek eredményeként 1000 milliárd forinttal csökkent a háztartások tartozása. Miközben hitelezési fordulat történt és csökkent a jegybanki alapkamat, ezzel párhuzamosan szűkítették az MNB mérlegét, mindez nem volt általános a világ jegybankjainál, írja az eseményről beszámoló MTI.

Talán a Matolcsy által vázolt eredmények is indokolták, hogy a jegybank bőkezűen bánt alkalmazottaival, és alapítványaival: a 267 milliárdos közpénzt magánosító Pallas-alapítványok Andrássy úti irodaházakat vásároltak, de az alapítványcsoport vásárolta fel furcsa körülmények között az Eiffel Palace Kft. kilencszeres áron kínált belvárosi ingatlanát  is – az egyik alapítvány pedig 23 millió forintért vett meg négy szőnyeget, hogy saját budai Várban található ingatlanját díszítse velük.

Bár nemrég derült ki, hogy a jegybank monetáris tanácsában négy év alatt ötszörösére emelkedtek a bérek, Matolcsy György biztos benne, hogy lehetne még tovább emelni a helyi fizetéseket.