„Szarvason (város) tenyésztett afrikai harcsa” – hirdeti a félreértések elkerülése végett egy felirat a Fehérvári úti piac halboltjának hűtőpultján. Bár hétfő kora délután van, a pult előtt öt-hat fős sor áll, felváltva veszik az édesvízi és a tengeri halakat. Az üzletvezető, Viktor Károlyné mégis azt mondja, nincsenek elegen, sokkal kevesebben jönnek, mint tavaly ilyenkor.
– Vasárnap is többször volt, hogy csak álltunk. Évek óta lefelé ível a kereslet – meséli. Miközben egyik kollégája tonhallal szolgál ki egy idős vásárlót, kifejti, mi lehet a visszaesés oka:
– A mai háziasszonyok egyre inkább ellustulnak, sokan nem főznek, inkább rendelik az ételt az ünnepre
– vélekedik.
Ezt megerősíti Karácsony Böbe is, aki a piactól néhány villamosmegállóra, a Bartók Béla út egyik irodaházában működtet egy családias kis büfét. Nála is elő lehet jegyezni elviteles ünnepi menüre – nagy is az érdeklődés. Mint mondja, péntekig már annyi rendelést vett fel, mint tavaly karácsony előtt összesen; és sok megrendelő még csak ezen a héten, az utolsó napokban jön majd.
Akárcsak a halárusoknál, nála is a pontyot keresik a leginkább, ám a büféből már kész halászlé formájában viszik. De persze sokan kértek rántott halat is – teszi hozzá. Egyre népszerűbb az afrikai harcsa, a halászlérendelők egy része ilyet kér a pontylevesbe, mert így nem kell bajlódni a szálkával – magyarázza a szakácsnő.
Apropó, szálka: Viktor Károlyné emlékeztetett, hogy a pontyfiléről sokan gondolják, nincs benne szálka. Nos, van, a filé csupán annyit tesz, hogy leválasztották a húst a gerincről. A nyers ponty egyébként a Fehérvári úton szeletben 2080, a filé pedig 2100 forint kilónként.
Hasonlók az árak és a panaszok is a pesti oldalon, a Fővám téri nagy vásárcsarnokban. A szeletelt és a filézett ponty szinte minden árusnál 2200, illetve 2300 forintba kerül, a jeges pultok mögött sürgölődők közül pedig többen szintén a kereslet megcsappanásáról számoltak be.
Az egyik stand főnökét, Tóth Imrét ez a legkevésbé sem lepi meg. – Hiszen régóta így van – vonja meg a vállát. Ő mindenekelőtt az árak emelkedésének tudja be a vásárlók elmaradását.
– Hiába egészségesebb, egy nagycsaládos nem biztos, hogy a halat választja, főleg ha belegondol, ugyanannyi pénzért mennyi csirkehúst vehet
– veti össze a szakember, aki szerint a fogas árát például a balatoni halászat tiltása nyomta fel. Megnyugtat, az importhalakkal sincs semmi gond, a romániai fogas jó minőségű, és a Kazahsztánból érkezővel is csak az a baj, hogy igénytelenül pucolják, ezért nem elég gusztusos a végeredmény.
Azzal ő is egyetért, hogy egyre kevesebben állnak neki maguk halászlevet főzni, „mert pepecs munka, és büdös”, ám közben lassan kihal az a generáció, amelyik még tudja, hogyan kell.
A csarnokban végül sikerült találnunk egy olyan halast is, aki nem vett észre keresletcsökkenést az elmúlt években. A nagy rohamra viszont ő is, a többiek is a következő napokban számítanak.
