Hatezret fizet az állam minden utas után a Wizz Air öt balkáni járatán

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Körülbelül a teljes ár felét a magyar adófizetők dobják össze. A cég évi százmillió utasra készül.

MN
2017. 12. 04. 10:25

A Világgazdaságnak Váradi József azt mondta, egy évtizeden belül megháromszorozza repülőgépeinek számát a Wizz Air, és ugyanilyen arányban nő a dolgozóinak száma is, évente pedig már százmillió utast fognak szállítani.

A diszkont-légitársaság vezérigazgatója hozzátette, hogy a Wizz Air flottája 87 gépből áll, a most vásárolt A320neo családba tartozó gépek első darabjai 2022-ben állhatnak forgalomba, az utolsók pedig 2026-ban érkeznek. „De közben is gyarapszik a gépparkunk, hiszen korábbi megállapodások alapján is folyamatosan érkeznek újabb gépek, aminek eredményeként jövő májusra a Wizz Air flottája már száz repülőgéppel üzemel. Az Airbusszal 2015-ben megkötött megállapodás szerint 2019 és 2024 között 110 új repülő érkezik a Wizz Airhez, tehát a flotta a következő években az iparági átlag felett bővül” – fogalmazott. Kitért arra is, hogy az új repülőgépek érkezésével párhuzamosan több gépet ki is vonnak a flottából. „De mindent egybevetve, a következő kilenc évben több mint háromszorosára, 282-re nő a flottánk mérete” – szögezte le Váradi József.

Mint mondta, a tervek szerint az alkalmazottak száma is mintegy háromszorosára nő majd a következő kilenc évben, és elérheti a tízezret. Az alkalmazottak körülbelül 90 százaléka légiutas-kísérő és pilóta. Az utánpótlás terén a pilóták jelentik „a szűk keresztmetszetet”, „hiszen ők európai szintű globális erőforrásnak tekinthetők” – fűzte hozzá. „Egyre többet kell befektetnünk ezen a területen, speciális infrastruktúrát kell fenntartanunk és fejlesztenünk. Ennek megfelelően alakítottuk ki saját eszköztárunkat, ezért működtetünk például szimulátorközpontot, és veszünk részt a kadétképzésben is” – emelte ki.

Váradi József szerint nem tekinthető egyedi esetnek az Air Berlin közeli csődje: a közelmúltban ugyanis az angol Monarch Airlines is leállt, és megítélése szerint további csődök várhatók. „Rengeteg irracionális magatartás tapasztalható a piacon. Ennek egy része politikai indíttatású, aminek következtében több nemzeti légitársaságot is inkubátorban tartanak, de magánbefektetői körben szintén vannak irracionális elemek, ezek vezettek az Air Berlin és a Monarch Airlines csődjéhez is. A piac kezelni fogja ezeket a kérdéseket, és ahogyan az Egyesült Államokban is, ahol a korábbi több tucat légitársaságból mára négy meghatározó cég maradt, úgy Európában is folytatódik a már korábban elindult konszolidáció. Messze van még a vége ennek a folyamatnak” – fogalmazott Váradi József.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.