Novemberben jelentette be a Wizz Air, hogy 17,2 milliárd dollárért 146 gépet vesznek az Airbus-tól 2026-ig. A cég a 2017. 03. 31-ével zárult üzleti évben 550 milliárd forintos árbevétel mellett 86 milliárd forintos profitot ért el. „Az aprópénzért is lehajolnak: öt nyugat-balkáni fővárosba Budapestről úgy indítottak járatokat 2017. áprilisban, hogy a magyar állam vállalta, hogy a veszteségeiket fedezni fogja” – írja a 444.hu.
A portál megpróbálta kideríteni, mennyi pénze megy el erre az államnak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól annyit tudtak meg, hogy áprilisban és júniusban 233 millió forintot fizettek ki a légitársaságnak, és ennyi idő alatt 35 ezren repültek, átlagosan 77 százalékos kihasználtság mellett.
Egy évben várhatóan 1,4 milliárd forintba kerül az államnak, hogy a Wizz Air járatokat tart fent Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia és Montenegró fővárosaiba – teszi hozzá a 444.hu.
A Wizz Airtől is szerettek volna információkat kérni, de nem adtak. Három hét alatt összesen annyit árultak el, hogy a járatok a várakozásoknak megfelelően teljesítenek, és a tiranai, podgoricai és szkopjei járatok gyakoriságát az indulás óta meg is növelték. Szerintük van rá esély, hogy a 4 éves támogatási időszak lejártával mind az 5 nyugat-balkáni útvonal tisztán üzleti alapon üzemeltethető lesz.
Mint írják, a négy balkáni köztársaság fővárosai nem túl szoros szálakon kapcsolódnak hazánkhoz, és nem is nagy városok, tehát nagy forgalom nem várható ezeken a vonalakon. Tirana 0,8, Pristina 0,5, Szkopje 0,5, Szarajevó 0,4 millió és Podgorica 0,1 milliós lakosságú. Gazdaságilag sincs túl erős kapcsolat: az 5 ország a teljes magyar 2016-os külkereskedelmi termékforgalom 0,48 százalékát adta. Az egyes országok súlya a magyar külkereskedelemben:
A Pelikan.hu-n jelenleg a legolcsóbb elérhető retúrjegyek az adott városokba:
A magyar állam az elérhető adatok alapján tehát támogatja, hogy oda-vissza 12 ezerrel olcsóbb jegyet vehessünk, ami az árakat nézve azt jelenti, hogy körülbelül a teljes ár felét a magyar adófizetők dobják össze – teszi hozzá a 444.hu.
A Világgazdaságnak Váradi József azt mondta, egy évtizeden belül megháromszorozza repülőgépeinek számát a Wizz Air, és ugyanilyen arányban nő a dolgozóinak száma is, évente pedig már százmillió utast fognak szállítani.
A diszkont-légitársaság vezérigazgatója hozzátette, hogy a Wizz Air flottája 87 gépből áll, a most vásárolt A320neo családba tartozó gépek első darabjai 2022-ben állhatnak forgalomba, az utolsók pedig 2026-ban érkeznek. „De közben is gyarapszik a gépparkunk, hiszen korábbi megállapodások alapján is folyamatosan érkeznek újabb gépek, aminek eredményeként jövő májusra a Wizz Air flottája már száz repülőgéppel üzemel. Az Airbusszal 2015-ben megkötött megállapodás szerint 2019 és 2024 között 110 új repülő érkezik a Wizz Airhez, tehát a flotta a következő években az iparági átlag felett bővül” – fogalmazott. Kitért arra is, hogy az új repülőgépek érkezésével párhuzamosan több gépet ki is vonnak a flottából. „De mindent egybevetve, a következő kilenc évben több mint háromszorosára, 282-re nő a flottánk mérete” – szögezte le Váradi József.
Mint mondta, a tervek szerint az alkalmazottak száma is mintegy háromszorosára nő majd a következő kilenc évben, és elérheti a tízezret. Az alkalmazottak körülbelül 90 százaléka légiutas-kísérő és pilóta. Az utánpótlás terén a pilóták jelentik „a szűk keresztmetszetet”, „hiszen ők európai szintű globális erőforrásnak tekinthetők” – fűzte hozzá. „Egyre többet kell befektetnünk ezen a területen, speciális infrastruktúrát kell fenntartanunk és fejlesztenünk. Ennek megfelelően alakítottuk ki saját eszköztárunkat, ezért működtetünk például szimulátorközpontot, és veszünk részt a kadétképzésben is” – emelte ki.
Váradi József szerint nem tekinthető egyedi esetnek az Air Berlin közeli csődje: a közelmúltban ugyanis az angol Monarch Airlines is leállt, és megítélése szerint további csődök várhatók. „Rengeteg irracionális magatartás tapasztalható a piacon. Ennek egy része politikai indíttatású, aminek következtében több nemzeti légitársaságot is inkubátorban tartanak, de magánbefektetői körben szintén vannak irracionális elemek, ezek vezettek az Air Berlin és a Monarch Airlines csődjéhez is. A piac kezelni fogja ezeket a kérdéseket, és ahogyan az Egyesült Államokban is, ahol a korábbi több tucat légitársaságból mára négy meghatározó cég maradt, úgy Európában is folytatódik a már korábban elindult konszolidáció. Messze van még a vége ennek a folyamatnak” – fogalmazott Váradi József.
