Igen optimista képet festett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a hazai makrogazdasági folyamatokról a most megjelent költségvetési prognózisában. A dokumentum egyfajta kitekintést nyújt a 2017–2021-es időszakra. Az NGM szerint a magyar gazdaság a következő években is kiegyensúlyozott és fenntartható pályán, dinamikusan bővül majd, stabil költségvetés, folyamatosan csökkenő államadósság és magas foglalkoztatottság mellett. A tárca jóslata szerint az idén 4,1 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), ez jövőre 4,3 százalékra gyorsul, majd kisebb visszaesés következik be: 2021-re 3,6 százalékra szelídül a növekedési ütem.
A Nemzetgazdasági Minisztérium jóslata azért nevezhető derűlátónak, mert még a hazai gazdasági növekedéssel kapcsolatban igen optimistán nyilatkozó Magyar Nemzeti Bank is kisebb bővülést prognosztizált. A jegybank az idei és a jövő évre is 3,9 százalékos növekedést jelez előre. Úgy tűnik, a kormány nagyon bízik abban, hogy az idén négyes számmal kezdődik a GDP-növekedési adat, ami szépen mutathat az áprilisi országgyűlési választások előtt. Érdekesség, hogy éppen december elején módosította felfelé a gazdasági növekedéssel kapcsolatos adatát a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – mindössze két héttel azután, hogy megjelent az első becslése. A KSH 3,6-ről „gyorsította” 3,9 százalékra a GDP-bővülés ütemét, amit a hivatal a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítményével magyarázott. Ami a legfurcsább az egészben: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter megjósolta, hogy a KSH felül fogja írni a korábban közölt statisztikát. A tárcavezető az Országgyűlés szokásos éves bizottsági meghallgatásán november 22-én azt mondta, hogy az „első három negyedév adatai alapján jól látható, hogy a gazdaság idei növekedése igazolja a kormány és a nemzetközi intézmények várakozásait, négy százalék feletti bővülésre lehet számítani”. A növekedéssel kapcsolatos optimizmusát azzal magyarázta, hogy a KSH „módszertani okok miatt utólag fölfelé szokta korrigálni a számokat”. Az más kérdés, hogy a régiós országok, mint Románia, Lengyelország és Csehország sokkal nagyobb növekedést produkál; ennek az uniós források hatékonyabb felhasználása állhat a hátterében.
