Nem változtatott az irányadó kamaton az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa tegnapi és egyben idei utolsó ülésén. Ennek megfelelően az eurót használó uniós tagállamokban az alapkamat 0 százalékon maradt, míg az egynapos hitelkamat 0,25, illetve a betéti ráta –0,4 százalékon áll. Az EKB jelezte, hogy hosszabb ideig is fenntartja a jelenlegi rekordalacsony kamatszintet, sőt szükség esetén további gazdaságélénkítő intézkedéseket alkalmaz. Mario Draghi, az uniós jegybank elnöke szerint annak ellenére, hogy jelentős mértékben javultak az euróövezet gazdasági kilátásai, továbbra is szükség van az extrém laza monetáris politika fenntartására. Arról már korábban döntött az EKB, hogy januártól a jelenlegi 60 milliárd eurós havi keretösszeg helyett 30 milliárddal folytatódik az értékpapírok vásárlása, jelen állás szerint egészen jövő szeptemberig.
Magyarország szempontjából jó hír, hogy az amerikai jegybankkal ellentétben – amely éppen szerdán emelte 1,5 százalékra az alapkamatot – az EKB továbbra is a laza monetáris politika folytatása mellett tette le a voksát. Ez azt jelenti, hogy hazánkban sem kell még kamatemelésre számítani, így a lakossági és vállalati hitelek esetében sem kell tartani a törlesztőrészletek emelkedésétől. A jelenlegi előrejelzések szerint ez csak 2019 végére várható. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) sem kell még a monetáris szigorítást elkezdenie, sőt még egy kis lazítás is belefér, miután a bankközi forinthitel-kamatláb, a Bubor január elsejétől olcsóbb lesz. A Bubor lényegében a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga, vagyis ha a pénzintézetek forintot vásárolnak, akkor – a valutaváltásokhoz hasonlóan – olcsóbban veszik és drágábban adják. Ez ma nagyjából 15 bázispontos felárat jelent, de januártól 10 bázispontra fog csökkenni. Ennek várhatóan olyan hatása lesz, hogy emelkedni fog a fix kamatozású hitelek aránya. Ezek előnye, hogy bár drágábbak, de akár 5-10 évre is garantálják a mindig ugyanakkora havi törlesztőrészletet.
Mint ismert, a világ jegybankjai a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság utáni években az alapkamatok csökkentésével igyekeztek életet lehelni a gazdaságokba. Miután a válság következtében visszaesett a kereslet, a befektetők pedig a biztonságos pénzügyi eszközökbe menekültek, szinte teljesen befagyott a hitelezés. A jegybankok erre reagálva azért mérsékelték az alapkamatot és enyhítettek a monetáris politika szigorán, hogy a „felesleges” pénzek ne bankszámlákon, aranyban vagy éppen biztonságos országok devizáiban, illetve állampapírjaiban heverjenek, hanem a gazdaságba folyjanak különböző, értéknövelő befektetés formájában.
