Brüsszeltől ebben az évben idáig egymilliárd eurónyi uniós támogatást kapott az ország. A kormány úgy gondolja, az év hátralévő, rövid időszakában akár további hasonló összegre is számíthatunk. „Ez pedig azt jelenti, hogy az év során a magyar költségvetésből előfinanszírozott projektek egy része olyan fázisba érkezhetett, amikor már az unió is képes befogadni a számlákat” – jegyzi meg az Mfor.hu. A lap hozzáteszi Lázár János e heti tájékoztatója alapján, hogy az esetleg beérkező összeg az adósság jogszabályoknak megfelelő csökkentésére is garancia lehetne.
A brüsszeli nyilatkozatok azonban úgy szólnak, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez önmagában kevés a támogatási rendszer, szükséges lenne mellette az eurózónához való csatlakozás is. Az utóbbi serkentésére az új uniós költségvetési politika különös tekintettel lehet, amiről végleges döntés egyelőre nem született, de az elképzelés az, hogy Brüsszel a célzott ország strukturális átalakításait finanszírozná külön alapban kezelt uniós támogatással, ám azt úgy lehetne megkapni, ha a tagállam nyitott az euró bevezetésére.
Hazánk egy kivétellel megfelel ugyan a követelményeknek, a kormány mégis elzárkózik az ötlettől. A belépéshez ideiglenesen az euróhoz kellene kötni a forintot, így az árfolyama csak egy korlátozott sávban mozoghatna. Az elzárkózás az unió konkrét ajánlatától függően lazulhat meg. Ennek időpontjáról a Miniszterelnökséget vezető miniszter még nem tudott konkrétummal szolgálni, mint mondta, ez még csak „vita a vitáról”. Az Európai Bizottság javaslata szerint még a 2019-es európai parlamenti választások előtt kellene döntést hozni a költségvetésről. Lázár János elmondta, hogy már felkészültek a témában, sőt a V4-nek is van már javaslata, ám még jelentős pontok változhatnak az uniós döntés konkrétumaitól függően.
A miniszter szerint várható, hogy az adott ország gazdasági teljesítményére vonatkozó ajánlások válnak majd fő szemponttá. A magyar kormány álláspontja jelenleg az, hogy akkor teremtődnek meg az euró bevezetésének a feltételei, ha a reálgazdasági felzárkózás is megtörténik, magyarán a közös pénz bevezetésével nem veszíthetnek a nyugdíjasok, a fizetésből élők. Ennek a feltételei Lázár szerint még nem teljesültek. Lemaradásunkat jól szemlélteti szerinte az, hogy míg nálunk jövőre csupán 400 euróra emelkedik a minimálbér, Luxemburgban 1990, Németországban 1500 eurós minimálbérekről beszélhetünk.
Lehetségesnek tartja, hogy az uniós büdzsé is meginog a brexit miatt, illetve prioritásként említette az agráriumot: „Az agrárkassza fontos kérdés esetünkben, de a felzárkózási források is azok”, vagyis Magyarország egyes régiói még az uniós átlag alattiak e szempontból. Többek között ezek fejlesztéséhez is ragaszkodni fog a magyar kormány a tárgyalások folyamán – szögezte le a miniszter.
