Vita alakult ki a szlovén parlamentben kedden Magyarország bevonásáról a Koper–Divaca-vasútvonal bővítésébe – közölte a szlovén közszolgálati televízió.
Az ellenzéki Baloldal párt azt kifogásolta, hogy a kormány véglegesítette a szerződést Magyarországgal, amely szerint Budapest kész 200 millió euróval támogatni a vasútvonal 28 kilométer hosszú szakaszán a második sínpár építését, cserébe pedig földterületeket lízingelhet a koperi kikötő közelében.
Az ellenzéki párt nehezményezte, hogy a kormány titokban tárgyalt a magyar kabinettel, a parlament felhatalmazása nélkül. Hozzátették: ők támogatják a második vágány megépítését, de más országok bevonása nélkül. Úgy vélik: Szlovénia egyedül is finanszírozni tudja a projektet.
Magyarország korábban jelezte, hogy kész anyagilag támogatni a tervet. Viszonzásul a magyar kormány azt kérte, hogy a koperi kikötő és az oda vezető vasútvonal fejlesztésében magyar vállalatok is komoly szerepet játszhassanak, mivel a koperi létesítmény a magyar vállalatok által leginkább használt kikötővé vált.
Szlovén sajtóértesülések szerint azonban Magyarország a szerződés értelmében olyan földterületeket lízingelhetne a kikötő mellett, amelyek a már érvényben lévő területrendezési terv részét képezik. Ez tiltakozást váltott ki a kikötői munkások részéről, akik szerint így lehetetlenné válik a létesítmény további bővítése.
Boris Popovic, Koper polgármestere kijelentette, hogy nincs szükség Magyarország bevonására. „Szlovénia olcsóbb pénzt is kaphat máshol” – fogalmazott.
A részvényesek – az államnak 25,1 százalékos részesedése van a kikötőben – december 28-ára rendkívüli közgyűlést hívtak össze.
A vasútvonal-bővítési tervről nemrég népszavazást is tartottak, amely azonban érvénytelen lett. A referendumot Az Adófizetők Nem Adják Fel nevű civil szervezet és Janez Jansa volt miniszterelnök pártja, az ellenzéki, jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) kezdeményezte, mert szerintük túl drága a projekt kivitelezése, és teret adhat a korrupciónak.
Miro Cerar kormányfő akkor azzal érvelt, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) huszonöt évre szóló kedvező hitelprogramja fedezi a költségek egyharmadát. A projekthez hozzájárul az európai Kohéziós Alap, továbbá Ljubljana számít azoknak az országoknak a tőkéjére is, amelyek főleg a koperi kikötő vonzáskörzetébe tartoznak, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország – hangsúlyozta.
