Hiába érkezett több ezermilliárd forintnyi európai uniós támogatás az országba az elmúlt években, nem sikerült felzárkóztatni a leszakadó térségeket. A brüsszeli támogatások legnagyobb részét a kohéziós pénzek teszik ki, amelyek arra szolgálnak, hogy az uniós átlag alatt teljesítő régiókat felemeljék. Ha ezeket a forrásokat jól használja fel egy tagállam, akkor annak következménye előbb-utóbb – legyen szó gazdaságfejlesztési vagy infrastrukturális beruházásokról – a jövedelmi helyzet javulása kell hogy legyen.
Papíron és átlagot számolva ez így is történik, de a Központi Statisztikai Hivatal adataiból az derül ki, óriásiak a különbségek a keresetek között idehaza. A legjobb fizetések még mindig Budapesten vannak, míg az Észak-Alföldön a legrosszabb a helyzet. Míg a fővárosban bruttó 388 ezer forint az átlagbér, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak 210 ezer, vagyis 84 százalékkal jobban lehet keresni Budapesten, mint például Nyíregyházán. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint továbbra is ott a legmagasabbak a keresetek, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség és a legnagyobb a foglalkoztatási ráta, vagyis a legfejlettebb országrészekben. – A megyei adatokból az is kiderül, hogy ott lehet a legjobban keresni, ahol a legnagyobb az egy főre jutó ipari termelés. A bérek tehát ott a legmagasabbak, ahol van ipar, amely a tőkeerős multinacionális cégek, és a haza nagyvállalatok tevékenységeinek köszönhető – mondta az elemző.
Virovácz Péter úgy látja, ezt erősíti az a statisztikai adat is, amely azt mutatja meg, hogy ezer lakosra hány cég jut. – Azokban a megyékben, ahol nagy az ipari kibocsátás, nagy az átlagkereset és magas a foglalkoztatottság, ott kevés az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás. Ezek a jellemzően a nagyvállalatok által uralt területek, ahol kevés, de nagy cég van jelen – mondta az elemző. A leszakadó területeken pedig elaprózódottabb a vállalkozói szerkezet, több kis cég van, amelyek kevesebb embert foglalkoztatnak, alacsonyabb bérért, mert a termelékenységük is rosszabb. Az európai uniós támogatások kapcsán megjegyezte: elsősorban nem a bérek növelésére kapja hazánk, hanem termelékenységjavításra és infrastrukturális fejlesztésekre. Virovácz szerint tény ugyanakkor, hogy az uniós támogatások több mint fele a külföldi multinacionális cégeknél és a hazai nagyvállalatoknál landolt, miközben a kormány a kis- és közepes vállalatok támogatását tűzte ki célul. A nagyvállalatok pedig továbbra sem mennek az elmaradottabb régiókba, a kabinet pedig egyedi döntések alapján osztja ki a nagyobb cégek kapacitásbővítő támogatásait, ezek jellemzően már meglévő, vagyis a fejlettebb régiókban található telephelyeken valósulnak meg.
