Szokásos év végi sajtótájékoztatóját tartotta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója kedden, ahol az idei eredményeket és a jövő évi finanszírozási tervet ismertették. Eddig minden évben részt vett lapunk a tájékoztatón, de idén nem kaptunk meghívót, sőt az MTI-ben sem hirdették meg az eseményt. Úgy értesültünk, hogy a sajtómeghívókat idén a Nemzetgazdasági Minisztérium küldte ki, de nem nem minden újságnak, a tárca csak néhány médiumot részesített abban a kegyben, hogy beszámolhat az eseményről.
Pedig nagyszerű alkalom lett volna arra, hogy egy éve húzódó vitára pontot lehessen tenni. A kormány ugyanis tagadja, hogy a magyar költségvetés bukott volna a letelepedési államkötvények speciális kamatán, holott lapunk számítása szerint mintegy 20 milliárd forintos veszteség érte hazánkat az Orbán-kormány bevándorlási programja miatt, miközben a Fidesz-közeli offshore cégek 165 milliárd forintot nyertek. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy mit szól az adósságkezelő ahhoz, hogy a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírból rendesen bevásároltak a bankok. Ez azért visszás, mert a lakossági állampapírok után magasabb kamat jár, pont azért, hogy a kormány kötvényvásárlásra ösztönözze a magánszemélyeket. Ők ugyanis sokkal konzervatívabb módon viselkednek, vagyis egy esetleges pénzpiaci pánik esetén sem adják el azonnal az állampapírokat. Ez egyébként támogatandó gazdaságpolitikai cél, az azonban érthetetlen, hogy miért vásárolhatnak a bankok is több milliárd forintos összegekben a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokból.
Varga Mihályt egyébként november végén hallgatták meg a képviselők a parlamenti bizottságokban, ahol sok kérdést kapott a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban. A tárcavezető több olyan állítást is tett, amely nem felelt meg a valóságnak. A végén már azzal védte a letelepedési kötvények luxuskamatát, hogy egy másik állampapírtípushoz hasonlította. Azonban ebben az esetben is sokkal drágább a Fidesz-közeli offshore cégeknek fizetett letelepedésiállampapír-kamat, mint a miniszter által említett kötvénytípusé. Demeter Márta LMP-s képviselő fel is hívta erre Varga Mihály figyelmét, aki azzal zárta le a témát, hogy már válaszolt a kérdésre. A költségvetési bizottság ülése után lapunk is kérdezni akart a minisztertől, de Varga Mihály csak határozottan kezet fogott kollégánkkal, és jó munkát kívánva elsietett.
Mivel lapunkat nem hívták meg a mai sajtótájékoztatóra, ezért az MTI hírét közöljük, tartalmi változtatás nélkül:
Jövőre új termék, egy belföldön kibocsátott eurókötvény jelenik meg a piacon, amelyet a forintállamkötvény-aukcióhoz hasonló rendszerben bocsát majd ki az Államadósság Kezelő Központ – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a tárca és az ÁKK közös sajtótájékoztatóján. Varga Mihály kiemelte: már nyolcadik éve csökken az államadósság, a kamatkiadások jövőre várhatóan a bruttó hazai össztermék (gdp) 2 százaléka alá mérséklődnek. Barcza György elmondta: a jövőre lejáró devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett 1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi költségvetés devizaaránya tovább csökkenhet, a jövő év végére várhatóan 20 százalék alá mérséklődik az idei 22 százalékról. Varga Mihály kiemelte: a központi költségvetés adósságának 22 százalékos devizaaránya és a belföldi befektetők súlyának emelkedése azt eredményezte, hogy az állam ma már nincs kiszolgáltatva a nemzetközi pénzpiacok hangulatváltozásainak. Pozitív folyamat az is, hogy az alacsony kamatok mellett csökken a kamatkiadás. Rámutatott: ma már a lengyel hozamok alatt van a magyar állampapírok hozamszintje. A magyar hozamok most már a cseh hozamok környékén állnak, azaz adósságfinanszírozás terén versenyképes a V4-országok között. A tárcavezető emlékeztetett: a devizakötvény-csere során – amikor 1,2 milliárd dollár összegű, 2018 és 2023 között lejáró, magas kamatozású papírokat vásároltak vissza, és 1 milliárd euró értékben bocsátottak ki tízéves devizakötvényt 1,9 százalékos kamattal – hatszoros volt a túljegyzés. Emellett nemzetközi szinten is példa nélküli módon a dollárkötvényeket prémium nélkül vásárolták vissza. Ha a piaci körülmények engedik, jövőre is élni próbál majd hasonló eszközökkel a kormányzat – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek vették meg, kedvező az is, hogy az állampapírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű.
Rámutatott: a következő évet alacsony forint- és devizakötvény-lejárat jellemzi, a cél az, hogy az új kötvények vonzók legyenek. Az új belföldi eurókötvény-kibocsátások, a forintkötvények piacra dobásához hasonlóan, folyamatosan az aukciókon történnének, így a nagybani befektetők negyedévente tudnának eurókötvényeket vásárolni anélkül, hogy kilépnének az országból. Varga Mihály jelezte: a jövő évben nem cél új, egzotikus piacokon való megjelenés, ám az idén kifutó szamurájkötvények helyére újabb – nem jelentős összegű – japán kibocsátás tervbe vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai piacon továbbra is ott legyen az ország.
Barcza György kiemelte: idén a hozamcsökkenés számottevő volt, ebben az évben sikerült először negatív kamattal is állampapírt piacra dobni. Kiemelte: bár jövőre választási év lesz, a három meghatározó nemzetközi hitelminősítőből kettőnél is felminősítés előtt áll az ország. Az ÁKK vezérigazgatója jelezte: a magyar állampapírok iránti kereslet jelentős volt, az aukciókon háromszoros volt az átlagos túljegyzés, a legkeresettebb papír pedig ma már nem a három-, hanem az ötéves futamidejű papír. A vásárlók 82 százaléka magánszemély, sőt a legújabb értékesítési adatok már 90 százalékos arányról szólnak – fűzte hozzá Barcza György.
Az ÁKK vezérigazgatója elmondta: a nettó finanszírozási igény jövőre 1361 milliárd forint lesz. Az összes törlesztés 7397 milliárd forintot, így a bruttó finanszírozási igény 8758 milliárd forintot ér el, a devizalejárat 2,3 milliárd euró lesz – tette hozzá. Barcza György kiemelte: a jövő évi kibocsátási terv lényegében megegyezik a 2017-es elképzelésekkel, a lakossági értékesítésben az idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezetét biztosítsák – jelezte.
Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: uniós forrásként 300 és 600 milliárd forint közötti összeg folyik be még az idei év végéig, s folyamatosan próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban jövő kifizetések helyett a folyamatos, ütemezett pénzutalás kedvezőbb lenne. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a Paks II. erőmű esetében idén 80 millió euró lehívás lesz, ezt a költségvetés gond nélkül tudja finanszírozni, előtörlesztésben is gondolkodnak. Jövőre 180 millió euró lehívására lehet szükség az Oroszországgal megkötött megállapodás szerint. A Budapest–Belgrád-vasút finanszírozását hosszú lejáratú hitelszerződés biztosítja majd, egyelőre a tenderkiírások zajlanak – tette hozzá Varga Mihály.
