Titokban tartott sajtótájékoztatót a miniszter

Varga Mihály nem akart kellemetlen kérdéseket, ezért csak kiválasztott újságíróknak tartott tájékoztatót.

Szokásos év végi sajtótájékoztatóját tartotta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója kedden, ahol az idei eredményeket és a jövő évi finanszírozási tervet ismertették. Eddig minden évben részt vett lapunk a tájékoztatón, de idén nem kaptunk meghívót, sőt az MTI-ben sem hirdették meg az eseményt. Úgy értesültünk, hogy a sajtómeghívókat idén a Nemzetgazdasági Minisztérium küldte ki, de nem nem minden újságnak, a tárca csak néhány médiumot részesített abban a kegyben, hogy beszámolhat az eseményről.

Pedig nagyszerű alkalom lett volna arra, hogy egy éve húzódó vitára pontot lehessen tenni. A kormány ugyanis tagadja, hogy a magyar költségvetés bukott volna a letelepedési államkötvények speciális kamatán, holott lapunk számítása szerint mintegy 20 milliárd forintos veszteség érte hazánkat az Orbán-kormány bevándorlási programja miatt, miközben a Fidesz-közeli offshore cégek 165 milliárd forintot nyertek. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy mit szól az adósságkezelő ahhoz, hogy a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírból rendesen bevásároltak a bankok. Ez azért visszás, mert a lakossági állampapírok után magasabb kamat jár, pont azért, hogy a kormány kötvényvásárlásra ösztönözze a magánszemélyeket. Ők ugyanis sokkal konzervatívabb módon viselkednek, vagyis egy esetleges pénzpiaci pánik esetén sem adják el azonnal az állampapírokat. Ez egyébként támogatandó gazdaságpolitikai cél, az azonban érthetetlen, hogy miért vásárolhatnak a bankok is több milliárd forintos összegekben a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírokból.

Varga Mihályt egyébként november végén hallgatták meg a képviselők a parlamenti bizottságokban, ahol sok kérdést kapott a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban. A tárcavezető több olyan állítást is tett, amely nem felelt meg a valóságnak. A végén már azzal védte a letelepedési kötvények luxuskamatát, hogy egy másik állampapírtípushoz hasonlította. Azonban ebben az esetben is sokkal drágább a Fidesz-közeli offshore cégeknek fizetett letelepedésiállampapír-kamat, mint a miniszter által említett kötvénytípusé. Demeter Márta LMP-s képviselő fel is hívta erre Varga Mihály figyelmét, aki azzal zárta le a témát, hogy már válaszolt a kérdésre. A költségvetési bizottság ülése után lapunk is kérdezni akart a minisztertől, de Varga Mihály csak határozottan kezet fogott kollégánkkal, és jó munkát kívánva elsietett.

Mivel lapunkat nem hívták meg a mai sajtótájékoztatóra, ezért az MTI hírét közöljük, tartalmi változtatás nélkül:

Jövőre új termék, egy belföldön kibocsátott eurókötvény jelenik meg a piacon, amelyet a forintállamkötvény-aukcióhoz hasonló rendszerben bocsát majd ki az Államadósság Kezelő Központ – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a tárca és az ÁKK közös sajtótájékoztatóján. Varga Mihály kiemelte: már nyolcadik éve csökken az államadósság, a kamatkiadások jövőre várhatóan a bruttó hazai össztermék (gdp) 2 százaléka alá mérséklődnek. Barcza György elmondta: a jövőre lejáró devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett 1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi költségvetés devizaaránya tovább csökkenhet, a jövő év végére várhatóan 20 százalék alá mérséklődik az idei 22 százalékról. Varga Mihály kiemelte: a központi költségvetés adósságának 22 százalékos devizaaránya és a belföldi befektetők súlyának emelkedése azt eredményezte, hogy az állam ma már nincs kiszolgáltatva a nemzetközi pénzpiacok hangulatváltozásainak. Pozitív folyamat az is, hogy az alacsony kamatok mellett csökken a kamatkiadás. Rámutatott: ma már a lengyel hozamok alatt van a magyar állampapírok hozamszintje. A magyar hozamok most már a cseh hozamok környékén állnak, azaz adósságfinanszírozás terén versenyképes a V4-országok között. A tárcavezető emlékeztetett: a devizakötvény-csere során – amikor 1,2 milliárd dollár összegű, 2018 és 2023 között lejáró, magas kamatozású papírokat vásároltak vissza, és 1 milliárd euró értékben bocsátottak ki tízéves devizakötvényt 1,9 százalékos kamattal – hatszoros volt a túljegyzés. Emellett nemzetközi szinten is példa nélküli módon a dollárkötvényeket prémium nélkül vásárolták vissza. Ha a piaci körülmények engedik, jövőre is élni próbál majd hasonló eszközökkel a kormányzat – mondta a miniszter. Hangsúlyozta, az állampapírok 80 százalékát lakossági ügyfelek vették meg, kedvező az is, hogy az állampapírok háromnegyede ma már egy évnél hosszabb futamidejű.

Rámutatott: a következő évet alacsony forint- és devizakötvény-lejárat jellemzi, a cél az, hogy az új kötvények vonzók legyenek. Az új belföldi eurókötvény-kibocsátások, a forintkötvények piacra dobásához hasonlóan, folyamatosan az aukciókon történnének, így a nagybani befektetők negyedévente tudnának eurókötvényeket vásárolni anélkül, hogy kilépnének az országból. Varga Mihály jelezte: a jövő évben nem cél új, egzotikus piacokon való megjelenés, ám az idén kifutó szamurájkötvények helyére újabb – nem jelentős összegű – japán kibocsátás tervbe vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai piacon továbbra is ott legyen az ország.

Barcza György kiemelte: idén a hozamcsökkenés számottevő volt, ebben az évben sikerült először negatív kamattal is állampapírt piacra dobni. Kiemelte: bár jövőre választási év lesz, a három meghatározó nemzetközi hitelminősítőből kettőnél is felminősítés előtt áll az ország. Az ÁKK vezérigazgatója jelezte: a magyar állampapírok iránti kereslet jelentős volt, az aukciókon háromszoros volt az átlagos túljegyzés, a legkeresettebb papír pedig ma már nem a három-, hanem az ötéves futamidejű papír. A vásárlók 82 százaléka magánszemély, sőt a legújabb értékesítési adatok már 90 százalékos arányról szólnak – fűzte hozzá Barcza György.

Az ÁKK vezérigazgatója elmondta: a nettó finanszírozási igény jövőre 1361 milliárd forint lesz. Az összes törlesztés 7397 milliárd forintot, így a bruttó finanszírozási igény 8758 milliárd forintot ér el, a devizalejárat 2,3 milliárd euró lesz – tette hozzá. Barcza György kiemelte: a jövő évi kibocsátási terv lényegében megegyezik a 2017-es elképzelésekkel, a lakossági értékesítésben az idei tervekben eredetileg 583 milliárd forintos kibocsátás szerepelt, ezt célozzák meg 2018-ban is. Idén a lakossági papírok kibocsátását 1700 milliárd forintra emelték, hogy az uniós előfinanszírozás fedezetét biztosítsák – jelezte.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: uniós forrásként 300 és 600 milliárd forint közötti összeg folyik be még az idei év végéig, s folyamatosan próbálják meggyőzni az EU illetékeseit arról, hogy a hullámokban jövő kifizetések helyett a folyamatos, ütemezett pénzutalás kedvezőbb lenne. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a Paks II. erőmű esetében idén 80 millió euró lehívás lesz, ezt a költségvetés gond nélkül tudja finanszírozni, előtörlesztésben is gondolkodnak. Jövőre 180 millió euró lehívására lehet szükség az Oroszországgal megkötött megállapodás szerint. A Budapest–Belgrád-vasút finanszírozását hosszú lejáratú hitelszerződés biztosítja majd, egyelőre a tenderkiírások zajlanak – tette hozzá Varga Mihály.