Az elmúlt szűk egy esztendőben jelentős mennyiségű nem fizető lakossági jelzáloghiteltől szabadultak meg a magyarországi bankok: 2016 negyedik negyedéve és az idei év harmadik negyede között csaknem ötszázmilliárd forint értékű hitelcsomagot értékesítettek követeléskezelő vállalkozásoknak. Ennek eredményeként a statisztika azt mutatja, jelentősen csökkent a nem fizető hitelek aránya. Csakhogy az eladott követelések földolgozása után a követeléskezelő cégek nekilátnak majd a követelések behajtásának, amelynek eredményeként emelkedni fog a végrehajtások és a kilakoltatások száma. Mindezt Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke már a tavalyi év végén jelezte, amikor a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy hat magyarországi bank több százmillió euró értékben fogja értékesíteni 2017-ben nem teljesítő hitelportfólióját, s ezzel 18 százalékról 12–13 százalékra csökken majd a nem fizető hitelek aránya a bankrendszerben.
A Portfólió.hu híre szerint legutóbb az UniCredit Bank adott el 13,6 milliárd forint értékben nem teljesítő lakossági jelzáloghiteleiből az EOS Faktor Zrt.-vel kötött szerződés alapján. A banknak nem ez az első ilyen jellegű akciója, hiszen idén márciusban 42,7 milliárd forint értékben értékesített behajthatatlan követeléseket a Balbec Capital LP és az APS Holding által kezelt befektetési alapok számára. De nem csak az UniCredit adott túl a nem fizető lakossági jelzáloghitelein, tavaly novemberben az Erste Bank is hasonló lépésre szánta el magát, amikor 19 milliárd forint fejében adta át a bedőlt hiteleit az Intrum Justitia nevű vállalkozásnak.
Schadl György, a Magyar Bírói Végrehajtói Kar elnöke lapunknak korábban azt nyilatkozta a végrehajtások kapcsán, hogy bár több ügy jut el a végrehajtási, illetve az árverési fázisba, jó eséllyel nem fog túlságosan elszaladni a piacra dobott ingatlanok száma. Egyrészt azért, mert az átvett ügyek feldolgozása és végrehajtásra előkészítése időigényes feladat, másrészt azért, mert ha túlságosan megemelkedne a megvételre kínált ingatlanok száma, az az árak csökkenését idézné elő. Ennek elkerülése pedig jól felfogott érdekük a követeléskezelőknek.
– Egyelőre éppen a végrehajtások és kilakoltatások lendületének csökkenését tapasztaljuk, amit a kilakoltatási moratóriumnak tudunk be, hosszabb távon azonban mindenképpen a végrehajtások számának emelkedésére számítunk. Ezt igazolja, hogy a közelmúltban több tagunk is megkapta a végrehajtás tervezett indításáról szóló megkeresést a követeléskezelőtől – nyilatkozta lapunknak a Bankcsapda Egyesület elnöke. Falus Zsolt arról is beszélt, hogy amíg a bankok az állami mentőcsomagok igénybevételére jogosult adósokkal hajlandóbbak a megegyezésre, az egyéb hitelfelvevőkkel szemben pedig elutasítók, addig a követeléskezelőknél éppen fordított a helyzet. Ezeknél a szervezeteknél kevésbé népszerűek az állami csomagok, a többi adóssal viszont általában a bankoknál könnyeben jutnak egyezségre. Nem ritka, hogy az ingatlan értékét meghaladó hitel esetén a lakás piaci értékét meghaladó tartozást elengedik.
