Februárban kezdik majd el a tárgyalásokat az új hétéves költségvetésről az Európai Unió államai. Várható a brexit következtében, hogy egyrészt kisebb költségvetéssel lehet számolni, és változik az elosztás módja is. Az Európai Bizottság, az EU végrehajtó és döntés-előkészítő szervezete fontolgatja, hogy a nettó befizető tagállamoktól magasabb hozzájárulást kér, mondván, 2020 után is fenn kell tartani az unió pénzügyi erejét, valamint a migrációval is olyan tényezőként számolnak, amire többet és másként kell költeni – írja a Financial Times cikkére hivatkozva a Napi.hu.
A 2021–2027 közötti bevételeket és kiadásokat érintő vitát a februári csúcsértekezleten kezdik el, ahol idén az uniós tagállamok egyik jelentős csatája valószínűsíthető, elsősorban nagy nettó befizetők, mint Franciaország és Németország, illetve a nagy nettó haszonélvezők, például Lengyelország és Magyarország között. Mint a Financial Times írja, a jelenlegi, 960 milliárd euró végösszegű büdzsét másfél éves vitában fogadták el, a téma több EU-csúcsértekezlet napirendjének részét képezte.
Ez az összeg az Egyesült Királyság kezdeményezésére süllyedt 1000 milliárd euró alá, és egyik fő probléma az lesz, hogy a brexit következtében 2021-től elesik az EU a britek évi 10 milliárd eurós befizetésétől. Brüsszel ezért megtakarításokat javasol a tagországoknak, valamint a befizetések növelésével ellensúlyozná a britek pénzének kiesését.
Az évtized elején az eurózóna adósságválsága közepette indultak a tárgyalások a hosszú távú költségvetésről. Jelenleg nincs rossz gazdasági helyzetben az unió – említette Eulalia Rubio, a Jacques Delors Institute elemzője. Ugyanakkor a nettó befizetők fontosnak tarthatják a pénzek fölhasználását; hogy ez milyen szabályok mentén történik majd. A Financial Times azt írja, két nettó befizető, Hollandia és Svédország kiemeltként kezeli a kérdést. Németország pedig valószínűleg az EU alapértékeinek betartását követeli majd Lengyelországtól és Magyarországtól.
