A civil szervezet 2016-ban 190 millió, 2017-ben mintegy 150 millió forintból gazdálkodott. Az összeg 53 százalékát 2016-ban EU-s intézményektől nyerte pályázati úton, 20 százalék a TI berlini központjától érkezett. A szervezet vezetője kitért arra is, hogy 2016-ban éves költségvetésük 7 százaléka származott a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítványtól, és ez az arány tavaly sem változott jelentősen.
A TI ügyvezetője arról is beszélt, hogy hazánkban a lobbitevékenységben is fellelhetők korrupciógyanús vonások. Nincs például hatályos, a lobbizás feltételeit és körülményeit rögzíteni hivatott jogszabály, így a nagyvállalatok minden intézményes korlát nélkül próbálhatják meg befolyásolni a döntéseket. A Transparency International cégvezetők körében végzett felmérése szerint a lobbizás szempontjából három fő csoportról lehet beszélni: az egyik a kormányhoz közeli oligarchák, vállalkozók és vállalatok köre, akiknek és amelyeknek nincs szükségük lobbizásra, hiszen annyira közel állnak a közhatalomhoz. A másik nagy csoport a jellemzően, bár nem kizárólag a termelő tevékenységet folytató nagyvállalatoké, amelyekkel stratégiai megállapodást kötött a kormány. „E cégek vezérigazgatóinak már valószínűleg felveszik a telefont a minisztériumokban, vagyis a stratégiai megállapodással bejutottak a lobbizás„előszobájába” – idézte fel kutatásuk egyik következtetését Martin József Péter. A harmadik csoport azon vállalatoké, amelyeknek semmilyen kapcsolatuk nincs, így lobbizni sem nagyon tudnak. „A stratégiai megállapodások rendszere hungarikum, ami jól mutatja, hogy a kormány a mindenkire egyformán érvényes intézményi megoldások helyett az egyedi alkukat részesíti előnyben. Nem tudjuk, milyen háttér-megállapodások vannak ez egyezmények mögött, amelyek jogilag nem kikényszeríthetők, a róluk közölt hírek inkább kommunikációs eszközként tekinthetők” – tette hozzá a TI vezetője.
