A magyar állam 11,9 milliárd forintért adja el Magyar Gáz Tranzit (MGT) Zrt.-t az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek, így egyetlen vállalat irányíthatja a teljes magyarországi nagynyomású gázhálózatot – írja a Magyar Idők a Magyar Közlöny egyik év végi tájékoztatása alapján. Ezzel január végére szűnik meg az a jelenleg fennálló állapot, melyben egy mindössze 92 kilométeres vezeték más kézben van, mint az ezen kívüli mintegy 5800 kilométernyi hazai szakasz. E kisebb rész sajátossága, hogy a szlovák és a magyar országos gázhálózatokat köti össze. A jelenleg még MGT-vezeték a magyar–szlovák határtól Vecsésig húzódik, az eladás részét képezik természetesen a hozzá tartozó berendezések is. A kormány ellátásbiztonsági megfontolásokra hivatkozott az eladást illetően. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. egyébként a Mol Nyrt. leányvállalata.
34 milliárd forintról lenne szó, melyben ugyanakkor az európai energiaügyi gazdaságélénkítő programból (EEPR) a vezeték kivitelezéséhez nyújtott támogatás nem jelenik meg, így a részvények értéke 11 996 milliárd forint, tehát ez a végső vételár. Az adásvételről előzetesen egyeztettek az Európai Bizottsággal. Az ügylet feltétele volt az MGT Zrt. hiteleinek előtörlesztése a vételárból a megállapodás zárásáig. A megállapodás szerint a vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az MGT-től átvett munkavállalók munkaviszonyát az átvételtől számított egy éven belül rendes felmondással nem szünteti meg.
A magyar és szlovák kormány között 2011-ben köttetett stratégiai megállapodás a közös államhatárt keresztező vezetékek ügyében. Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. és az MVM OVIT Országos Villamos-távvezeték Zrt. közgyűlése szintén 2011-ben döntött az interkonnektor megépítését végző projekttársaság alapításáról is, így jött létre az MGT 2012. január 1-jével, miután kivált az OVIT-ból. „A társaság két, kezdetben egyenlő hányaddal rendelkező tulajdonosa az MVM és az MFB Invest Zrt. volt az MGT honlapjának tanúsága szerint” – írja a Magyar Idők. 2014 novemberétől aztán a tulajdonos a magyar állam lett, mivel az uniós szabályozás előírása szerint ki kellett kerülnie az állami energiaipari csoport ellenőrzése alól.
