A főigazgató az MTI összefoglalója szerint elmondta: az OAH több mint 2000 ellenőrzést végzett tavaly. A létesítményekből 32 eseményt jelentettek, ezek a nukleáris biztonságot nem érintették, a hétfokozatú nemzetközi skála alapján a legenyhébb, skála alatti besorolást kapták.
A hivatal decemberben kiadta a paksi atomerőmű 4-es blokkjának húszéves üzemidő-hosszabbítási engedélyét. Az elmúlt évtizedek mérési eredményei, illetve az elemzések alapján a süllyedés hatásai nem fogják meghaladni a különleges beavatkozást igénylő mértéket – közölte Hullán Szabolcs főigazgató-helyettes.
Az első három paksi blokk üzemidejének hosszabbításakor is vizsgálták a létesítmények süllyedését, de a 4-es blokk van a legközelebb a Dunához, így kiemelten kezelték a kérdést, emiatt szerepel a süllyedéssel kapcsolatban külön rendelkezés is a 4-es blokk engedélyében – jelezte. Nem kapta volna meg az üzemidő hosszabbítás-engedélyt a 4-es blokk, ha az atomenergia-hivatal bármilyen problémát észlelt volna – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.
Hullán Szabolcs felidézte, az OAH 2017 márciusában kiadta a két új paksi blokk telephelyengedélyét. A beruházás ütemterve szerint 2018-ban érkezik majd be a hivatalhoz az új blokkok létesítésiengedély-kérelme, valamint be kell nyújtani a fizikai védelmi tervet is.
A főigazgató-helyettes elmondta, a hivatalhoz érkezett tavaly engedélykérelem néhány felvonulási épület építésére. Az OAH a kérelmet értékelte, és egyeztetések után a fővállalkozó Roszatom úgy döntött, hogy visszaveszi javításra és kiegészítésre a dokumentumokat. Idén várható ezek, illetve további felvonulási épületek engedélykérelme.
Hullán Szabolcs kitért arra, hogy a 2011-es fukusimai baleset után az európai uniós tagországokban kötelezően célzott biztonsági felülvizsgálatot végeztek, a program befejezése 2018-ra várható. Az OAH 46 intézkedést rendelt el a paksi atomerőműnél, ebből eddig 33 teljesítését fogadta el a hatóság.
Emlékeztetett arra is, a felülvizsgálat azt állapította meg, hogy az atomerőmű teljesen megfelel a legkorszerűbb követelményeknek, a végrehajtandó intézkedések a biztonsági tartalékok növelését szolgálják.
Az EU további, tematikus biztonsági felülvizsgálatot is elrendelt, amelynek középpontjában a nukleáris létesítmények öregedési folyamatainak kezelése áll. A magyar jelentést tavaly decemberben, határidőre benyújtották, a vizsgálat uniós szakasza idén tavasszal várható – mondta el Hullán Szabolcs.
Fichtinger Gyula hangsúlyozta, folyamatos a hazai nukleáris terület nemzetközi értékelése.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadó Szolgálata (IPPAS) 2013-ban megvizsgálta a magyarországi nukleáris létesítmények fizikai védelmi rendszerét, majd tavaly újabb felülvizsgálatra került sor. Ennek során a nemzetközi szakértők megállapították, hogy Magyarország jelentős előrehaladást ért el a korábbi misszió ajánlásainak és javaslatainak végrehajtásában – emelte ki a főigazgató.
Idén újra érkezik a nemzetközi ügynökség szakértői delegációja, azt értékelik majd, hogy a teljes nukleáris hatósági rendszert felülvizsgáló korábbi misszió után hogyan kezelte Magyarország a javaslatokat és észrevételeket – ismertette.
Fichtinger Gyula a nemzetközi kapcsolatokról szólva egyebek mellett kitért arra: kétoldalú kapcsolatokat létesítettek a finn, az orosz és a belorusz nukleáris hatóságokkal, ezekben az országokban épül ugyanolyan típusú atomerőmű, mint Magyarországon.
Hétfőn a Népszava arról írt: Pakson alkalmatlan a lösztalaj az újabb blokkok felépítésére, a talaj már most is süllyed. A 4-es blokk engedélyének indoklására hivatkozva közölték, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t az épületsüllyedést mérő eljárások pontosítására szólította fel az Országos Atomenergia Hivatal. A lap szerint az adatok arra utalnak, hogy a süllyedés mértéke a vártnál jelentősebb, megfelelő terv pedig nincs arra, ha a 4-es blokk reaktortartályának síkja nagyobb mértékben megdőlne.
A társaság később közleményben leszögezte: hosszú távon sem jelent semmilyen kockázatot az atomerőmű 4. blokkjának minimális süllyedése.
Kiemelték, hogy rendeltetésétől, jellegétől függetlenül minden épület süllyed már az építés alatt és azt követően is, hiszen a talaj az épület alapozása alatt a terhelés hatására tömörödik, a megnövekedett feszültségek által létrehozott összenyomódás hatására új egyensúlyi állapot áll elő. „Az ismert folyamat folyamatos monitorozása érdekében 130 mérőpontból álló ellenőrző rendszer figyeli évtizedek óta a süllyedés aktuális állapotát. A süllyedés ütemére jellemző, hogy folyamatosan lassuló mértéket mutat, a tavalyi évben 0–1 mm közötti értéket mértünk” – írták. Hozzátették, hogy a süllyedés mértéke, egyenlőtlensége nem veszélyezteti a szerkezet épségét és funkcióját, sem az épületben elhelyezett atomerőművi technológia épségét és funkcióját.
