Minden eddiginél többet költött propagandára egy év alatt az Orbán-kormány, saját maga és az elődei eddigi költéseit is megelőzve. Néhány nappal ezelőtt kiszámoltuk, hogy egyetlen közbeszerzési keretszerződésre hivatkozva mennyi ment el reklámra, PR-ra és egyéb kommunikációs szolgáltatásokra: ez a szám 46,7 milliárd volt. Mivel a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával a kormány bevezette azt, hogy az állami intézmények kommunikációját csak egy szervezeten, a minisztérium alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (Nkoh) keresztül lehet lebonyolítani, ez törvényszerűen a költségek növekedésével járt.
A korábbiakhoz képest a helyzet annyiban változott, hogy csak egy kormányközeli szűk körhöz kerültek ezek a költések. A Magyar Nemzet most a hivatal összes 2017-es költését összesítette a közbeszerzési adatbázis és a közbeszerzési értesítő adatai alapján, ebbe az előző cikkünkhöz képest már a „sorosozó” kormányzati tájékoztatókampányt is beleszámoltuk. Számításaink szerint a Rogán Antal vezette minisztérium alá tartozó Nkoh tavaly összesen nettó 66,52 milliárd forint értékben kötött különböző kommunikációs feladatok ellátására szerződéseket, és ennek az összegnek 99,93 százaléka három érdekkörhöz került.
Méghozzá a propagandaminiszter szomszédja, Csetényi Csaba; Szijjártó Péter barátja, Kuna Tibor és az újabban a kormány kedvenc kommunikátorává előlépő Balásy Gyula cégeihez. Azt viszont pontosan nem lehet tudni, hogy valójában mekkora összeg landolt az említett érdekeltségeknél, mivel a közbeszerzési összegzések az alapösszegen felül öttől hatvan százalékig terjedő lehívható opciós összeget is tartalmaznak.
Az ellenzéki országgyűlési képviselők tavaly is állandóan próbálták megtudni, hogy a kormány a hivatalon keresztül mennyi pénzt és hol költ el. Ám a jelek szerint elképzelése sincs a Miniszterelnöki Kabinetirodának arról, pontosan mennyi adófizetői pénzt fordítottak hirdetésre a különböző kormányközeli üzletemberek lapjaiban, ugyanis – mint a képviselők kérdésére közölték – nincs erről összesített adatbázisuk, és nem is tartják szükségesnek, hogy ilyet készítsenek.
Az előző kormányzati ciklus legtöbb kommunikációs közbeszerzését elnyerő Csetényi Csaba szerencsecsillaga leáldozott az elmúlt esztendőben, ő a nagy kommunikációs tortából „csak” 3,61 milliárd forintot kapott. A második helyen Kuna Tibor végzett, cégei – a Trinity International Communications és a Young and Partners – számításaink szerint néhány százezer forint híján majdnem 18 milliárd forintért, egészen pontosan 17,99 milliárdért végeztek kommunikációs munkát az állami intézményeknek. 2017-ben az év legnagyobb kormányzati megbízásokkal megáldott kommunikációs guruja az előző kormányzati ciklusban még ismeretlen Balásy Gyula, jobban mondva két érdekeltsége lett, a Lounge Design és a New Land Media, amelyek összesen 44,87 milliárd forintért kaptak megbízásokat. Bár Balásynak szinte ugyanannyi megbízása volt, mint Kuna Tibor cégeinek, tavaly mégis Balásyék kapták a legnagyobb összegű feladatokat az év során – ő bonyolította le a migránsozó és a sorosozó kampányokat is. Ezek a kormányzati reklámra szánt költések pedig szinte minden esetben a kormányhoz közel álló médiumoknál landolnak.
Hogy érzékeltessük, a 66,52 milliárd forint nagyságrendjét, meg kell nézni a második Orbán-kormány saját bevallásán alapuló számait. A kormányközeli Magyar Idők írta meg két éve, hogy az Orbán-kabinet 2010 és 2014 között 81 milliárdot költött kormányzati hirdetésekre, míg a baloldali kormányok 2006–2010 folyamán 84 milliárd forintot. A lap akkor kiemelte, hogy az állami kommunikációs és reklámköltések a gazdasági válság kitörése után voltak a legmagasabbak: 2009-ben több mint 22 milliárd forintot fordítottak reklámra.
Korábban már többször beszámoltunk arról, hogy a kormányzati kommunikációra szánt eredetileg tervezett költségeket egy közbeszerzési „trükkel” emelték meg. Azt is kiszámoltuk, hogy ezt a keretösszeget már nyár közepén átlépte a Rogán Antal alá tartozó kommunikációs hivatal. A Kuna Tibor, Balásy Gyula, valamint Csetényi Csaba érdekeltségeivel kötött tavalyi keretmegállapodás tartalmaz egy érdekes opciót. E szerint a 25 milliárd forintos közbeszerzési keret „legfeljebb két alkalommal visszatölthető”. A többletköltésről a hivatal határozhat, ennek csupán az a feltétele, hogy erre idejében figyelmeztesse az érintett cégeket. Ez minden bizonnyal meg is történt: még a nyáron ennek nyomán emelhette meg a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda költségvetését az Országvédelmi Alapból átcsoportosított milliárdokkal a kormány. Kérdéseinkkel újból kerestük a Nkoh-t, hogy megtudjuk, pontosan mekkora értékben kötöttek szerződéseket az említett személyek érdekeltségeivel, de nem kaptunk választ.
