Nagyon úgy tűnik, hogy Magyarország világviszonylatban is egyre jobban áll majd az egy főre jutó alapkövek tekintetében. A Nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program alapján a 2016–2017-es tanév végéig 38 milliárd forintból 24 tanterem, 25 tornaterem, 25 tanuszoda és öt komplett iskola épült volna fel. Ezek egy részének alapkövét le is rakták – a legtöbb esetben nagy ünnepségek és kormánytagok jelenlétében –, ám például a gazdagréti uszoda alapkövéről mára azt sem tudják, hogy hol van. Ennek ellenére újabb alapkőletételi hullám várható, igaz, ezúttal jégcsarnokok, jégpályák építéséről szólnak a hírek. Előbb Győrben került sor az ünnepélyes pillanatra, miután a Kisalföld fővárosában a tervek szerint nettó egymilliárd forintból építenek új, télen-nyáron használható műjégpályát a már meglévő, sátorral fedett műjégpálya mellett. A csarnok négyezer négyzetméter alapterületű lesz, 1900 nézőt tud majd befogadni, és a pálya területe (58x28 méter) alkalmas a felnőttbajnokságok megrendezésére is. – Az idén őszre 70 százalékban társasági nyereségadóból elkészülő beruházástól elsősorban azt várjuk, hogy a jelenleg utánpótlás-neveléssel foglalkozó klubunk felnőttcsapatot is indíthasson a hazai hokibajnokságban – mondta az MTI-nek Bera Attila, a Győri Nemak-Dana ETO HC alelnöke.
Nemrég hasonló ünnepség volt Szombathelyen, ahol több mint 2,2 milliárd forintos beruházással szintén fedett műjégpálya épül, amelyet a helyi Tófürdő területén már meglévő szabadtéri műjégpálya mellé álmodtak meg. Az új, 450 főre tervezett fedett jégcsarnok 60x30 méteres pályája alkalmas lesz jégkorongmérkőzések és rövid pályás gyorskorcsolyaversenyek megrendezésére. – Taoforrásból és támogatásokból származik a fejlesztéshez szükséges pénz 70 százaléka, a maradék 30 százalék önerőt pedig a terület megvásárlásával sikerült felmutatnunk – közölte az MTI-vel Zelevics Ferenc, a Szombathelyi Pingvinek Jégkorongklub elnöke.
Egy augusztus 28-án megjelent kormányhatározat alapján pedig már az is biztosra vehető, hogy 2021-re megépül a Nemzeti Korcsolyázó Központ a budapesti Papp László-aréna mögötti részen, a Millenáris Velodrom és a Kisstadion elbontásával. Kósa Lajos, a Modern városok program végrehajtásáért felelős tárca nélküli miniszter, egyben a Magyar Országos Korcsolyázószövetség elnöke egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Bord Építész Stúdió nyerte el a tervpályázatot, és az általuk leírt költség alapján a beruházás 43 milliárd forintos lesz. A kormányhatározatban szerepelt az is, hogy az előkészületekre 1,6 milliárd forintot különítettek el, és ez az összeg is benne van a teljes költségben. A győztes pályázóval 2018 januárjában köthet szerződést a beruházást a Magyar Országos Korcsolyázószövetséggel konzorciumban végző Nemzeti Sportközpontok. A létesítménynek egy fedett hosszú pályás, 400 méteres gyorskorcsolyapályából, négy, egyenként 30x60 méteres, jégkorongozásra, rövid pályás gyorskorcsolyára és műkorcsolyára alkalmas jégpályából, valamint a kiegészítő létesítményekből – öltözők, edző- és kondicionálótermek – kell majd állnia, de ugyancsak itt kap otthont az az akadémiai központ is, amely a magyar gyors- és műkorcsolya fejlesztését szolgálja majd.
Kósa már a bejelentéskor jelezte, a 43 milliárdos költség vélhetően nem a végleges adat, arról majd csak az engedélyes tervek elkészültével érdemes beszélni. Ám azóta kiderült, nem ez az egyetlen probléma, ugyanis lesz olyan sportág – például a curling –, amely az első ígéretek ellenére sem kap helyet a központban. Igaz, a Nemzeti Korcsolyázó Központ tervezési programja nem végleges, vagyis még nem dőlt el, mely sportágak használhatják – noha rövidesen szerződnek a kivitelezésre.
