A jegybank monitoringrendszere is észlelte a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. törzsrészvényei forgalmának növekedését – ezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közölte, miután egy magánszemély bejelentést tett bennfentes kereskedés gyanúja miatt.
A Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. tavaly december 12-én jelentette be, hogy 8,2 milliárd forint értékben felvásárolná a CIG Pannónia Nyrt. részvényeinek 24,85 százalékát. Az ügylethez az MNB engedélye szükséges, ezért a tényleges tulajdonszerzés csak később valósulhat meg. A Zoom.hu értesülése szerint a közérdekű feljelentésiről ismert Tényi István annak apropóján tett bejelentést, hogy a CIG részvényeinek értéke hirtelen emelkedésnek indult. A jegybank azonban azt is közölte Tényivel, hogy bár az MNB is érzékelte az árfolyam hirtelen emelkedését, ez még nem jelenti azt, hogy meg is indul a vizsgálat. A jegybank ugyanis az adatok begyűjtését kezdte csak meg – kiderítendő, hogy a „bennfentes kereskedelem gyanúja megalapozott-e, és fennállnak-e a piacfelügyeleti eljárás indításának feltételei”.
A lapunknak korábban nyilatkozó szakemberek nem sokkal az ügylet nyilvánosságra kerülése után arra hívták fel a figyelmet, hogy már a december 12-i bejelentés előtti napon is olyan részvénymozgások voltak a biztosító papírjainak piacán, illetve olyan áremelkedés történt, amit a „rendes” piaci információk nem indokolnak. Úgy vélték, hogy ennek kapcsán felmerülhet a bennfentes kereskedés gyanúja – ami viszont büntetendő cselekmény. A cég részvényeinek árfolyama a bejelentés előtt egy hónappal emelkedni kezdett, a papír 281 forintról kezdett drágulni, a felvásárlási szándék bejelentésekor 339 forinton állt, majd tovább menetelt a 365 forintos szintig. A CIG ezt megelőző néhány hónapos tőzsdei tevékenysége ugyanakkor nem indokolt ekkora emelkedést, korábban az árfolyam csak 1-2 százalékos növekedést produkált. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke már akkoriban elmondta, hogy a bejelentést megelőző napi 7 százalékos árfolyam-emelkedés megérne egy vizsgálatot a MNB részéről.
– Nem kell azonban sokat várni a jegybank adatgyűjtésétől, hiszen szervezetünk tavaly nyáron a Konzum Nyrt. felvásárlásával kapcsolatban is bejelentést tett, és az MNB vizsgálata közel hat hónapja nem jutott eredményre. Legalábbis mi nem kaptunk róla értesítést – mondta lapunknak Dióslaki Gábor. A jegybanknak elvileg hat hónapja van vizsgálódni, de a procedúra meghosszabbítható. Az MNB lényegében két jelenséget vizsgálhat. Ha egy befektető egyre magasabb áron vásárol és elad, akkor az árfolyam-befolyásolás klasszikus esetét valósítja meg. Emellett létezik az úgynevezett bennfentes kereskedés, amikor egy befektető olyan információhoz jut, amelynek birtokában „meg tudja jósolni” egy-egy részvény lehetséges árváltozását, mielőtt az információ – például felvásárlás – nyilvánosságra kerül. Ez jogszabályellenes, vagyis a pénzügyi felügyeletnek lépnie kell. Dióslaki Gábor szerint egyébként sem egészséges, sőt összeférhetetlen, hogy a Budapesti Értéktőzsde az MNB tulajdonában van, miközben a pénzügyi felügyelet a jegybank hatáskörébe tartozik.
