Az eltúlzott sportberuházások – tervbe vett stadion, foci- és kézilabda-akadémia, multifunkcionális sportcsarnok – mellett immár a meglepő turisztikai fejlesztések központjává is válik Kisvárda, Seszták Miklós hátországa. A legutóbbi elképzelések közé tartozik egy olyan gigantikus mozipark létrehozatala a fejlesztési miniszter alig több mint 17 ezres városában, amilyen – ha hihetünk a terveknek – még nem épült hazánkban.
A Cinemaqua nevű mozi- és élményparkban olyan helyszínek kapnak majd helyet, mint a kalózváros, a sárkányváros, a szülinapsziget vagy épp a hírességek utcája, illetve az egzotikus, de nem éppen közbiztonságukról híres szegénynegyedeket tükröző „Twist Olivér és a tolvajok utcája”. Természetesen mindez az új, most épülő stadion főbejáratához közel. Hogy mindezt mennyiből valósítják meg, azt egyelőre nem tudni, de az Mfor.hu által felkutatott 2016. végi kormányhatározatban 1,69 milliárd forintos összeg áll, Kisvárda ennyit kapott a fejlesztésekre. Az élménypark ötlete egyébként szinte osztatlan sikert aratott a városban élők között. Mint lapunknak többen elmondták, a Dombóvár közelében létesített bikali élménybirtok adta az ötletet, annak egy kicsit átalakított változatát hozzák létre Kisvárdán.
Bikalon építették fel Magyarország első tematikus élményparkját, amely az év valamennyi hónapjában fogadja az érdeklődőket, és egyedülálló módon idézi fel és kelti életre a középkori Magyarországot mesterek, színészek, harcedzett lovasok és íjászok, gyakorlott madarászok közreműködésével.
De nem a Cinemaqua lesz az egyetlen turisztikai különlegesség: tavaly júniusban látott napvilágot, hogy Kisvárdán építik fel az ország harmadik legnagyobb csúszdaparkját, ami 14, összesen 1070 méter hosszú csúszdából áll majd, és a közbeszerzési hatóság oldalára felkerült pályázati felhívás alapján a kivitelezésre kilenc hónapot kapott a győztes. Idén április 20-ig kell elkészülnie egy vízi filmstúdiónak is Kisvárdán, hiszen Seszták Miklós a helyi sajtóban elárulta: számos, filmben jártas személy származik a környékről – így Adolf Zukor, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, aki Ricsén született és Mátészalkán tanult –, s ez megfelelő hátteret ad egy vízi filmstúdió kialakításának is. Vagy ott van a tavaly év végén nyilvánosságra került közép-európai lovas akadémia és termálvizes lórehabilitációs központ, amelyet a Magyar Lovassportszövetség építhet 2,2 milliárd forintból. Hogy ez utóbbi pontosan mit is takar, arról még a helyi polgármesteri hivatal dolgozói sem tudtak lapunknak nyilatkozni.
Ettől függetlenül a kisvárdaiak bizakodók: szerintük a korábbi szocialista–szabad demokrata kormányzat minden fejlesztést megakadályozott a településen, ezért örülnek annak, hogy a turisztika és a látványosság térképére felkerülhet a város, másrészt úgy vélik, ezek a beruházások – feltéve, hogy megvalósulnak – rossz időben is programot biztosítanak majd az odalátogatóknak és az ott élőknek egyaránt. – A régióra igenis jó hatással lehetnek ezek a beruházások, amelyek illeszkednek a Tokaj és a Felső-Tisza területén beindult fejlesztési programhoz. A környéken megfelelő számú szálláshely található, ami képes biztosítani a turisták elhelyezését. Éppen ezért nem új szálláshelyekre, hanem inkább minőségi fejlesztésekre lesz majd szükség – állította lapunknak Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
Mindeközben már gőzerővel épül az új, fűtött gyepszőnyeggel és fedett lelátókkal bíró stadion (1,5 milliárd forintért), a hozzá tartozó környezetrendezéssel (490 millió forint), a március 31-én átadandó, 65x45 méteres zárt focicsarnok (500 millió forint), egy műfüves pályával ellátott, teljesen zöldenergiával üzemeltetett fociakadémia (700 millió forint), multifunkcionális sportcsarnok (3,5 milliárd forint) és az ehhez kapcsolódó kézilabda-akadémia (250 millió forint). Ráadásul Seszták Miklós még tavaly bejelentette, hogy a Magyar Teniszszövetséggel közösen valósítanak meg hamarosan, szintén Kisvárdán, egy magyarországi vonatkozásban is egyedülálló kezdeményezést, az első angol nyelvű teniszakadémiát. És ezek csak a sportberuházások, a hozzájuk kapcsolt összegek pedig természetesen állami támogatások.
„Nem az a kérdés, hogy ezekre szükség van-e, hanem az, hogy mindezt ki finanszírozza. Jól látható ebben az állam szerepe, és ilyenkor az is felvetődhet, ezt a közpénzt mire kellene inkább költeni. Ha az adott csapat, legyen az labdarúgó- vagy kézilabdacsapat, képes megtölteni a lelátókat hétről hétre, akkor természetesen megéri finanszírozni ezeket a beruházásokat. Bármennyire úgy tűnik jelenleg, hogy a sportra mindig, minden mennyiségben megvan a pénz, az erőforrások korlátozottak. Az álmoskönyvek szerint ezeket a fejlesztéseket képtelen eltartani a piac, éppen ezért hatalmas a pénzügyi kockázatuk” – jelentette ki Dénes Ferenc sportközgazdász.
