Hatalmas átalakulás zajlik az Európai Unióban, a régióban és azon belül a visegrádi országokban. Ennek lényege, hogy új globális korszakba lépett a világ – mondta a Lámfalussy Lectures konferencia megnyitóbeszédében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Matolcsy György kiemelte, a változás gyorsabb és mélyebb, mint bármikor korábban. A digitalizáció, a nanotechnológia, a robotizáció, a 3D-technológia mind olyan új irányt jelent a társadalomnak, amely a teljes életet áthatja, így a gazdaság-, a monetáris és a geopolitikának is reagálnia kell a fejlődési irány új mozzanataira.
Nagy Márton MNB-alelnök 12 pontban foglalta össze, milyen eszközökkel válaszolt hazánk a gyorsan változó világ kihívásaira, amelyekkel igyekezett megteremteni a fenntartható fejlődést, illetve a közeledést az unió vezető országainak fejlettségéhez.
Kiemelte, Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, az adórendszerben a munkát terhelő adókról a forgalmi jellegű adókra helyeződött át a közteherviselés súlya, aminek hatása érezhető a munkaerőpiacon és a fogyasztásban egyaránt. Nagy szerint mindez úgy történt, hogy közben többletet mutat az államháztartás egyenlege, s ennek köszönhetően jelentősen sikerült csökkenteni az államadósság-rátát. Ennek hatására csökkent a folyó fizetési mérleg deficitje, sőt pozitívumba fordult, s így megszűnt a korábbi időszakra jellemző ikerdeficit.
A fiskális változásoknak köszönhetően megnyílt a lehetőség a monetáris fordulatra. Ennek fontos részét képezte a növekedésihitel-program, amelynek segítségével a kis- és a közepes vállalkozások megszabadulhattak devizahiteleiktől, s lendületet kaphatott a hitelfelvétel is. Az alelnök felhívta a figyelmet, hogy már két számjegyű a hitelezés bővülése a vállalkozói szektorban.
Nagy Márton hangsúlyozta, a korábbiakkal szemben a jegybank mostani vezetése nem a mérlegfőösszeg nagyságára, hanem összetételére helyezte a hangsúlyt, s így sikerült elérni, hogy a mérlegfőösszeg csökkenése mellett lazítani tudtak a monetáris politikán. Végül kiemelte, az elmúlt évek 3-4 százalékos gazdasági növekedése megteremtheti a felzárkózás alapját, igaz, nem tudni, mennyire lesz fenntartható a folyamat, az azonban biztos, hogy komoly szerepe lehet benne a fiskális és a monetáris politika változásának.