Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója a monetáris politika nem hagyományos eszközeiről beszélt, amelyeknek szerepük volt abban, hogy stabilizálódott a gazdaság. S bár 2013-ban sokan azt jósolták, hogy lehetetlen a kamatvágás összeomlás nélkül, mégis sikerült, s ennek, valamint a laza monetáris eszközöknek köszönhetően sikerült elkerülni a deflációt. Az infláció pedig a 3 százalékos cél közelében alakul, ami lehetőséget ad a laza monetáris politika folytatására. Kiemelte, jelentősen könnyített a gazdaság helyzetén, hogy a devizakitettséget (devizában számontartott adósságot) sikerült ötvenről húsz százalékra mérsékelni. Végül kiemelte, a jegybank összetett monetáris eszköztárának alkalmazásával szeretnék növelni a magyar gazdaság növekedési erejét s fenntarthatóvá tenni a felzárkózást.
Virág Barnabás ügyvezető igazgató ez utóbbiról beszélve elmondta, a régióban egyelőre nem sikerült elérni e kettős célt, ezért van még bőven teendő, amelyhez a monetáris politikának is hozzá kell tennie a magáét. Kiemelte, érdemes az ázsiai, skandináv példákat, illetve Lengyelország sikereit tanulmányozni, mert sokat lehet tanulni belőlük. Ezek felhasználásával a cél elkerülni a közepes fejlettség csapdáját, ami eddig sok ország közül mindössze egy tucatnak sikerült. Akkor lehet kilépni a csapdából, ha a tőkeintenzív fejlődés útjára lép az ország, vagyis emelni kell a termelékenységet és a versenyképességet, ami elképzelhetetlen innováció és a megfelelően képzett munkaerő nélkül, ez utóbbi pedig az oktatás átalakítása nélkül.
Nem egyszerű a feladat, mert meg kell állítani a negatív demográfiai folyamatokat és a folyamatos kivándorlást. Emelni kell a hozzáadott értéket a magyar gazdaságban, illetve meg kell szüntetni duális gazdaságot, azaz csökkenteni a nagy- és a kisvállalatok közötti termelékenységbeli különbséget. El kell kerülni a pénzügyi csapdát: meg kell találni azokat a forrásokat, amelyekkel finanszírozni lehet a magyar gazdaságot a csökkenő vagy megszűnő uniós támogatások világában.
