Hatalmas átalakulás zajlik az Európai Unióban, a régióban és azon belül a visegrádi országokban. Ennek lényege, hogy új globális korszakba lépett a világ – mondta a Lámfalussy Lectures konferencia megnyitóbeszédében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Matolcsy György kiemelte, a változás gyorsabb és mélyebb, mint bármikor korábban. A digitalizáció, a nanotechnológia, a robotizáció, a 3D-technológia mind olyan új irányt jelent a társadalomnak, amely a teljes életet áthatja, így a gazdaság-, a monetáris és a geopolitikának is reagálnia kell a fejlődési irány új mozzanataira.
Nagy Márton MNB-alelnök 12 pontban foglalta össze, milyen eszközökkel válaszolt hazánk a gyorsan változó világ kihívásaira, amelyekkel igyekezett megteremteni a fenntartható fejlődést, illetve a közeledést az unió vezető országainak fejlettségéhez.
Kiemelte, Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, az adórendszerben a munkát terhelő adókról a forgalmi jellegű adókra helyeződött át a közteherviselés súlya, aminek hatása érezhető a munkaerőpiacon és a fogyasztásban egyaránt. Nagy szerint mindez úgy történt, hogy közben többletet mutat az államháztartás egyenlege, s ennek köszönhetően jelentősen sikerült csökkenteni az államadósság-rátát. Ennek hatására csökkent a folyó fizetési mérleg deficitje, sőt pozitívumba fordult, s így megszűnt a korábbi időszakra jellemző ikerdeficit.
A fiskális változásoknak köszönhetően megnyílt a lehetőség a monetáris fordulatra. Ennek fontos részét képezte a növekedésihitel-program, amelynek segítségével a kis- és a közepes vállalkozások megszabadulhattak devizahiteleiktől, s lendületet kaphatott a hitelfelvétel is. Az alelnök felhívta a figyelmet, hogy már két számjegyű a hitelezés bővülése a vállalkozói szektorban.
Nagy Márton hangsúlyozta, a korábbiakkal szemben a jegybank mostani vezetése nem a mérlegfőösszeg nagyságára, hanem összetételére helyezte a hangsúlyt, s így sikerült elérni, hogy a mérlegfőösszeg csökkenése mellett lazítani tudtak a monetáris politikán. Végül kiemelte, az elmúlt évek 3-4 százalékos gazdasági növekedése megteremtheti a felzárkózás alapját, igaz, nem tudni, mennyire lesz fenntartható a folyamat, az azonban biztos, hogy komoly szerepe lehet benne a fiskális és a monetáris politika változásának.
Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója a monetáris politika nem hagyományos eszközeiről beszélt, amelyeknek szerepük volt abban, hogy stabilizálódott a gazdaság. S bár 2013-ban sokan azt jósolták, hogy lehetetlen a kamatvágás összeomlás nélkül, mégis sikerült, s ennek, valamint a laza monetáris eszközöknek köszönhetően sikerült elkerülni a deflációt. Az infláció pedig a 3 százalékos cél közelében alakul, ami lehetőséget ad a laza monetáris politika folytatására. Kiemelte, jelentősen könnyített a gazdaság helyzetén, hogy a devizakitettséget (devizában számontartott adósságot) sikerült ötvenről húsz százalékra mérsékelni. Végül kiemelte, a jegybank összetett monetáris eszköztárának alkalmazásával szeretnék növelni a magyar gazdaság növekedési erejét s fenntarthatóvá tenni a felzárkózást.
Virág Barnabás ügyvezető igazgató ez utóbbiról beszélve elmondta, a régióban egyelőre nem sikerült elérni e kettős célt, ezért van még bőven teendő, amelyhez a monetáris politikának is hozzá kell tennie a magáét. Kiemelte, érdemes az ázsiai, skandináv példákat, illetve Lengyelország sikereit tanulmányozni, mert sokat lehet tanulni belőlük. Ezek felhasználásával a cél elkerülni a közepes fejlettség csapdáját, ami eddig sok ország közül mindössze egy tucatnak sikerült. Akkor lehet kilépni a csapdából, ha a tőkeintenzív fejlődés útjára lép az ország, vagyis emelni kell a termelékenységet és a versenyképességet, ami elképzelhetetlen innováció és a megfelelően képzett munkaerő nélkül, ez utóbbi pedig az oktatás átalakítása nélkül.
Nem egyszerű a feladat, mert meg kell állítani a negatív demográfiai folyamatokat és a folyamatos kivándorlást. Emelni kell a hozzáadott értéket a magyar gazdaságban, illetve meg kell szüntetni duális gazdaságot, azaz csökkenteni a nagy- és a kisvállalatok közötti termelékenységbeli különbséget. El kell kerülni a pénzügyi csapdát: meg kell találni azokat a forrásokat, amelyekkel finanszírozni lehet a magyar gazdaságot a csökkenő vagy megszűnő uniós támogatások világában.
Ahhoz, hogy mindebben sikeres legyen az ország, figyelembe kell venni a globális megatrendeket, amelyek jelenleg irányítják a világgazdaságot. Így az új középosztály felemelkedését elsősorban Ázsiában, az ipari forradalom 4.0-t, azaz a robotika és a digitalizáció térhódításával jellemezhető új világot, illetve a gazdasági erőközpont keletre vándorlását. Kiemelte, hogy a tartósan alacsony kamatok időszaka következhet, ami ösztönözni fogja a befektetéseket. Virág szerint a fenntartható felzárkóztatáshoz az államnak növekedésbarát környezetet kell teremtenie, továbbfejlesztenie az adórendszert, erősítenie az e-kormányzást, új ipar- és exportstratégiát kell kidolgoznia, erősítenie kell az innovációt.
