Szakértői becslések szerint éves szinten 100 milliárd forint vagy annál talán már nagyobb is az az összeg, amely a külföldi internetes vásárlások során elhagyja az országot. A 80-as évek Gorenje-turizmusa mára a külföldi e-kereskedelem képében született újjá. Az internetes rendelések száma Magyarországon is évről évre meredeken emelkedik. Egy közelmúltban készült felmérésből kiderül, hogy tízből öt magyar internetes vásárló rendelt már terméket külföldi kiskereskedőtől.
– A magyar vásárlókra jellemző az árérzékenység, így cseppet sem meglepő, hogy évről évre nő a nagy nemzetközi webáruházak Magyarországról érkező rendeléseinek volumene – mondta lapunknak Pintér Róbert, az eNET kutatásvezetője. Az internetkutató és tanácsadó cég minden évben vizsgálja a vásárlási szokások alakulását, s ebből jól látszik a külföldi növekedés. A 2015. májusi felmérésben még csak 37 százalék volt a külföldről vásárlók aránya a felnőtt internetezők körében, ami mintegy 1,5 millió fő. Egy évvel később, 2016-ban ugyanez már elérte a 42 százalékot (1,7 millió vevő), s tavaly tovább folytatódott az emelkedés. A 2017. májusi adatokból már az derült ki, hogy az internetes vásárlóknak majdnem a fele, 48 százaléka nem csak itthon vásárol. A 2018-as számok még nem állnak rendelkezésre, de Pintér Róbert szerint az idén már az internetezők többsége rendelhet külföldről. Az eNET 2001 óta kíséri figyelemmel a hazai e-kereskedelmet, s bár a pontos számok a külföldi vásárlások értékére a cégnél sem ismertek, de azzal a kutatásvezető is egyetért, hogy évi 100 milliárd forintot költhetnek a magyarok külföldi e-boltokban. Ez összegben azért még jócskán elmarad a hazai online kiskereskedelmi piac 400 milliárdos bevételétől, ám a külföldről interneten rendelők számának növekedése évről évre jól megfigyelhető. Nem túlzás állítani, hogy az internet mára teljesen behálózta az emberiséget, a vásárlás napjainkra globális tevékenységgé vált, és ez a helyi kereskedelemre is komoly hatással van.
Jó hír az európai online vevőknek, hogy az Európai Parlament nagy többséggel szavazta meg a földrajzi korlátozásokat tiltó jogszabályt. Korábban ugyanis előfordult, hogy az EU-n belül különbséget tettek az internetes vevők között, ha koncertjegyről vagy autóbérlésről volt szó. Nos, ennek, úgy tűnik, vége, már csak az Európai Tanácsnak kell jóváhagynia, ami minden bizonnyal meg is fog történni, s akkor kilenc hónappal később életbe lép a törvény, ami az összes EU-tagállamra érvényes lesz. Ezzel tehát a jövőben az uniós fogyasztók szabadon választhatnak és vásárolhatnak.
