2013 óta több mint 15 ezer kínai állampolgár kapott letelepedési engedélyt Magyarországon a tavaly áprilisig működő letelepedésikötvény-programon keresztül – derül ki a Direkt36 riportjából. Noha a kormány erőteljes migránsellenes kampányt folytat, a konstrukción keresztül 300 ezer euróért juthattak letelepedési engedélyhez EU-n kívüli állampolgárok.
Habár Rogán Antal, a program kezdeményezője az Országgyűlés igazságügyi bizottságának decemberi meghallgatásán azt mondta, hogy a kötvényvásárlók közül tudomása szerint egyetlen ember sem telepedett le az országban, a Direkt36 által felkeresett, több, ma már az egész családjával Magyarországon élő kötvényes befektető viszont hazánkban képzeli el a következő éveket.
A cikk megjegyzi, hogy noha más európai országok is ajánlanak a magyarhoz hasonló programokat külföldi befektetők számára, a magyar azért volt különösen vonzó a befektetőknek, mert a program szabályai szerint öt év elteltével visszakapják a megvásárolt kötvény árát. Ezért cserébe nemcsak a befektetők, hanem a közeli családtagjaik is letelepedési engedélyt kaphattak, amely lehetővé tette a schengeni zónán belüli szabad utazásukat is.
Az óriási pénzeket megmozgató konstrukció igazi nyertese viszont nem az állam, hanem néhány offshore cég lett. A programot tavaly felfüggesztették, ám több kínai ügynökség honlapján továbbra is elérhetők azok a reklámvideók, amelyek magyarországi letelepedésre próbálják csábítani a kínaiakat. A hongkongi HSSDML (új nevén Hungary Immigration Consulting) jelenleg is újabb alkalmazottakat keres. A kínai ügynökségek reklámvideói között van, amelyik Budapest építészetét dicséri, más reklámok pedig hazánk magas színvonalú oktatási és egészségügyi rendszerét.
Egy 38 éves, tíz éve Budapesten lakó kínai férfi a Direkt36-nak azt mondta: a valóság elég kiábrándító tud lenni a kínaiaknak, akik a reklámok alapján úgy gondolják, Magyarország a földi paradicsom. A férfi egy kínai élelmiszerboltot üzemeltet a fővárosban, és az elmúlt évben több mint harminc, a kötvényprogramon keresztül érkező kínai családnak segített letelepedni.
Egy másik, két éve Budapesten élő, 40 éves kínai férfi azt nyilatkozta, hogy teli van kínai étteremmel a főváros, ezért ő nem kíván ilyet nyitni. Kínában mérnökként dolgozott, de egyelőre nem sikerült akkreditáltatni a papírjait Európában. Most munkanélküli, a családja a Kínából maradt tartalékokat éli fel. Azért csak név nélkül kívánt beszélni, mert attól tart, ha rosszat mond a programról, akkor az ötéves futamidő végén nem kapja vissza a családja a befizetett 300 ezer eurót. Mint mondta, nem érzik magukat biztonságban, és szerinte más kínai sem, mert nem a magyar állammal szerződtek, hanem egy random offshore céggel, és fogalmuk sincs, kik állnak mögötte. Ráadásul csak remélni tudják, hogy nem lépnek le a pénzükkel – tette hozzá a kínai férfi.