Felújítani is lehet a falusi csokkal

Meglévő ingatlan vásárlására, bővítésére és felújítására is felhasználható lesz a kistelepüléseken az új lakásra igényelhető akár tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás. Az úgynevezett falusi csok mintegy kétezer, az elmúlt másfél évtizedben az országos átlagnál nagyobb népességcsökkenést átvészelő községben lesz elérhető.

Az ország számos falvának, községének lakosait érintő, rég várt intézkedés minden bizonnyal hosszabb távon fejti majd ki áldásos hatását Fotó: Havran Zol

Döntött a kormány a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetéséről – jelentette be a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a csok új lakásra szóló támogatása az érintett településeken meglévő lakás vásárlására, bővítésére és korszerűsítésére is felhasználható lesz. Ez azt jelenti, hogy egy gyermek esetén 600 ezer, két gyermeknél 2,6 millió, legalább háromnál pedig tízmillió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a családok – ha csak felújításról van szó, akkor a jelzett összegek fele igényelhető.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, a Magyar falu program valamennyi, ötezer főnél kevesebb lakosú településnek szól, azonban a falusi csoknál még egy szempont van: ott lehet vele élni, ahol a népességfogyás nagyobb mértékű az országos átlagnál. A számok nyelvén ez annyit tesz, hogy a település mai népessége nem éri el a 2003. január 1-jei lélekszám 95 százalékát. A 2887, ötezer főnél kisebb település közül összesen 2031 tartozik ebbe a körbe.

– Magyarország nem képzelhető el falvak nélkül, a falusi kultúra és a falusi létforma fennmaradása nélkül – jelentette ki a tárcavezető, kiemelve, hogy a falvak népességmegtartó erejét növelni kell. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a kistelepülési ingatlan­árakat tekintve sok esetben egy ház megvásárlását és teljes felújítását is fedezheti a „minden korábbinál nagyobb segítség”.

Az ország számos falvának, községének lakosait érintő, rég várt intézkedés minden bizonnyal hosszabb távon fejti majd ki áldásos hatását
Fotó: Havran Zol

A családvédelmi akcióterv legtöbb pontjához hasonlóan a cél az, hogy a falusi csok is július 1-jétől legyen elérhető, de legkésőbb szeptember 1-jétől mindenképpen bevezetik. A júliusi bevezetéshez az kell, hogy az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakán fogadja el az ehhez szükséges törvényjavaslatokat. Gulyás Gergely megjegyezte, a kormány 150 milliárd forintot különített el a Magyar falu programra, amelyből 25 milliárdot hagytak a falusi csokra, jóllehet a miniszter szerint ennyi kevés lesz.

– Régóta várt bejelentés hangzott el. Az intézkedés minden bizonnyal hosszabb távon fogja kifejteni hatását, gyors változásra nem érdemes számítani – mondta lapunk érdeklődésére az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Balogh László fontosnak nevezte, hogy a kormány komplex programban gondolkozik, a kérdés az lesz, hogy az egyes települések milyen további támogatást tudnak szerezni munkahelyteremtésre, infrastrukturális fejlesztésekre és a szolgáltatások bővítésére. Nem véletlenül csökken ugyanis jelenleg a szóban forgó települések népessége, amin önmagában a lakhatás támogatása nem segít.

Balogh László szerint főként azok a települések lehetnek az intézkedés nyertesei, amelyek a nagyobb városok 40-50 kilométeres körzetében helyezkednek el. Ezeken a helyeken ugyanis vállalható kompromisszumot jelenthet a rendszeres vagy időszaki ingázással szemben az, hogy jelentős támogatást kap a család az otthonára. A szakértő új elemként kiemelte a felújítást a támogatások körében. Ez azért fontos, mert ezeken a településeken a legrosszabb az ingatlanállomány, sok például a többgenerációs, ám nagyon lepusztult ház.

Balogh László az intézkedés jelentőségét érzékeltetve azt mondta, a legtöbb kistelepülésen tízmillió forintért lehet családi házat vásárolni. – Az urbanizáció, azaz a kistelepülésekről városba költözés világméretű jelenség. Az senkinek sem jó, ha a vidéki települések kiürülnek, a nagyvárosok pedig elviselhetetlenül zsúfoltakká válnak. Erre a nagy kihívásra adott egyik lehetséges válasz a Magyar falu program – fejtette ki Balogh László.

Száz négyzetméternél nagyobb ház

A nem agglomerációs vagy nem üdülő jellegű falvak jellemző négyzetméterárai mintegy harmadát-negyedét teszik ki a városiakénak és csupán hetedét-nyolcadát a budapestiekének. A jegybank Lakáspiaci jelentése szerint tavaly 80 ezer forintos négyzetméterárak jellemezték a kistelepüléseket, vagyis a tízmillió forintos támogatást alapul véve egy jócskán száz négyzetmétert meghaladó méretű ház ára is kijöhet a falusi csokból. Az OTP Ingatlanpont pár hónapja, a falusi csok apropóján készített elemzése szerint a kisebb községek döntő többsége ingatlanpiaci szempontból egyelőre fehér folt: nagyjából kétszáz olyan település van az országban, ahol egyáltalán nem adnak-vesznek ingatlant, és további négy-ötszáz faluban legfeljebb egy-két adásvételt regisztráltak 2017-ben. A statisztikai hivatal felmérése szerint országszerte mintegy 560 ezer lakás és ház áll üresen. Ezek zömében vidéki településeken találhatók: az ezer főnél kisebb falvakban az ingatlanok 23 százaléka lakatlan, az ezer és ötezer fő közötti településeken a lakások 17 százaléka áll üresen.