Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke elmondta: Magyarországnak a felzárkózást kell a középpontba állítania 2019-2030 között, amihez versenyképességi fordulatra van szükség.
A Dinamikus gazdaságot, befolyásos és egységes nemzeti kamarát címmel megrendezett évnyitó rendezvényen a jegybank elnöke kiemelte, két út áll az ország előtt, az egyik a felzárkózást segítő strukturális reformokkal megvalósított, fenntartható növekedési pálya, a másik a beragadás a közepes jövedelmű országok csoportjába.
Emlékeztetett arra, hogy 2010 óta Magyarország 12 makrogazdasági fordulatot hajtott végre, melyek közül a legjelentősebb a fiskális, a monetáris és a munkaerőpiaci fordulat volt. Ezek megalapozták, hogy napjainkra az Európai Uniót jóval meghaladó, 4-5 százalékos bővülési ütemet produkál a magyar gazdaság – mutatott rá. Matolcsy György kiemelte, ehhez elengedhetetlen volt az, hogy 2013-tól a jegybank akkor kinevezett új vezetése stratégiai szövetségben együttműködjön a kormánnyal, a bankokkal és az üzleti szférával, mert ezzel sikerült elérni, hogy Magyarország az Európai Unió növekedési motorjává váljon.
Magyarországnak a következő években a folyamatos reformokkal támogatott felzárkózási pályát kell választania, ennek megvalósításával el lehet érni, hogy az osztrák életszínvonal és átlagos fejlettség 80-85 százalékát elérje Magyarország 2030-ra – mondta a jegybank elnöke.
A gazdaságot érintő versenyképességi fordulattal párhuzamosan az országban az életminőséget is javítani kell, ehhez elengedhetetlen az egészségügy, az oktatás minőségének javítása. Szükség lenne arra is, hogy demográfiai fordulatot hajtson végre az ország, ehhez évente legalább 110 ezer babának kellene megszületnie – mondta Matolcsy György.
A rendezvényen Varga Mihály pénzminiszter szintén azt hangsúlyozta, hogy az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérnie Magyarországnak a következő években is, ehhez növelni kell az ország versenyképességét, a vállalkozások termelékenységét. A növekedést Magyarország makrogazdasági egyensúlyának megőrzése mellett kell megvalósítani. Ehhez az államadósságot tovább kell csökkenteni, 2022-re a GDP 60 százaléka alá – tette hozzá.