Megtérül a családvédelmi akcióterv

A hétpontos családvédelmi akcióterv költségei megtérülnek, mert a pénz visszaáramlik a gazdaságba — mondták lapunknak a megkérdezett szakértők. Boros Imre közgazdász jelezte: ami kedvez a demográfiai folyamatoknak, azzal a nemzetgazdaság is jól jár. ­Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy látja, a gazdaság szereplői egyetértenek a kormány célkitűzésével.

A szakértők szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban Fotó: Havran Zoltán

Nemzetgazdasági és össztársadalmi szempontból is kedvezőnek tartják a kormány hétpontos családvédelmi akciótervét a Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők. Boros Imre közgazdász kiemelte annak fontosságát, hogy a kabinet feltette a legfontosabb kérdést: mi lesz a magyar demográfiai helyzettel? Az elöregedés, népességfogyás egész Európát érinti. Ha ezzel nem foglalkoznak a döntéshozók, akkor annak később nagyon nagy ára lesz.

– A bejelentett lépések több fronton támogatják a gyermekvállalást. Ami pedig kedvezően alakítja a demográfiai folyamatokat, az a nemzetgazdaságnak is jó – mondta a szakértő. Boros Imre nem osztja azoknak a közgazdászoknak az álláspontját, aki a csomag kapcsán csak arról beszélnek, hogy mindez mennyibe kerül. Szerinte ugyanis az a pénz, ami az intézkedések finanszírozásához szükséges, visszaáramlik a gazdaságba. Ráadásul főként a magyar vállalkozásokhoz, tovább erősítve a belföldi keresletet, a hazai piacot. Ez a befektetés ráadásul hosszabb távon is kifizetődő, ha ugyanis gyarapodik a nemzet, akkor több lesz a munkáskéz, az adófizető is.

Boros Imre
Fotó: Mirkó István

Boros Imre szerint a számok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban. Tehát a kormány jó úton indult el, mert amit lehet, azt igyekszik biztosítani. A döntés természetesen ettől még az állampolgárok kezében marad, de akik a gyermekvállalás mellett határoznak, azok jelentős kapaszkodóra számíthatnak.

A közgazdász kérdésünkre elmondta, hogy a családvédelmi akcióterv fedezetének előteremtéséhez fellendülő gazdaság szükséges. – Ilyen helyzet a rendszerváltás óta eddig csak jobboldali kormányok idején állt elő. Ezt megelőzően 1998 és 2002 között indult ez az erőteljesebb bővülés, amelynek lendülete egészen 2004-ig tartott. A balliberális hatalom azonban ennek alapjait szétverte, majd később jött a pénzügyi és gazdasági válság – magyarázta a szakember. – Most ismét fellendülő pályán vagyunk, érdemes olyan intézkedéseket hozni, amelyek az egész nemzetgazdaságnak kedveznek – tette hozzá.

Parragh László
Fotó: MTI/Marjai János

– Sokféle látószögből lehet a hétpontos akciótervet értékelni. A kormány a többi között választ kíván adni a munka­erőhiányból fakadó problémák kezelésére. Ez ugyan nem rövid távra ­szóló válasz, de egyértelmű az üzenete – mondta lapunknak Parragh László. A Magyar ­Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte azt is, hogy nyilván többen felteszik a kérdést: ki állja a számlát? A pénzt a gazdaság szereplői termelik meg, de ­Parragh ­László szerint ezen a téren közmegegyezés van, a célokkal a nagy többség egyetért.

– Egyetlen egy negatív jelzés sem érkezett hozzám, a családvédelmi akcióterv ugyanis támogatóan hat a gazdaságra. Olyannyira, hogy például ellensúlyozhatja az építőiparban a kedvezményes áfakulcs későbbi kivezetését – hangsúlyozta a kamara első embere. Az elnök szerint érdemes kiemelni azt is, hogy az intézkedések minden bizonnyal erősítik a vidék népességmegtartó képességét. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével ugyanis főként Budapesten és a nagyvárosokban épültek ingatlanok. Az új lehetőségekkel, illetve a falusi csok bevezetésével ezen a téren is pozitív fejleményekre lehet számítani – tette hozzá.

A szakértők szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy házasságban több gyermek születik, mint élettársi kapcsolatban
Fotó: Havran Zoltán

A munkavállalók is jól járnak

Kiemelkedő jelentőségűnek tartja a hétpontos akciótervet a munkavállalók szempontjából a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amely egyúttal üdvözölte, hogy az intézkedések kedvezően hatnak a demográfiai folyamatokra is. Az érdekképviselet közölte: újabb ingatlanok köre értékelődhet fel, lendületet adva az ingatlanpiacnak, erősítve a munkaerőpiacon fontos belföldi mobilitást. A használt lakások vásárlására is kibővített kedvezményes hitel lehetősége pedig szociális szempontból sokat segíthet a gyerekes családok azon rétegén, akik eddig nem tudtak, nem mertek új építésű lakás vásárlásába kezdeni – ismertette a szervezet. Régóta jelzett probléma a bölcsődei ellátás kapacitáshiánya, amelyet a férőhelyek bővítése orvosol. Ez szintén javítja a kisgyermekes munkavállalók élethelyzetét. A Munkástanácsok ezek mellett fontosnak nevezte, hogy a családalapítás és a gyermekvállalás költségeihez érezhetően hozzájárul a program, amelynek részeként a személyi jövedelemadó eltörlése a négy gyermeket vállaló nők esetében közvetlenül növeli több tízezer munkavállaló jövedelmét. A szakszervezet ugyanakkor szorgalmazza, hogy a családbarát politikával kapcsolatos változásokról a munkajogi szabályozást érintően is kezdődjön párbeszéd. Ez is erősíti a kitűzött célok elérését.