Tavaly már a válság előtti szintre léptek a szállodák

A kelet-közép-európai régióban az összteljesítmény szempontjából továbbra is Ausztria vezeti a listát, ahol 75,8 százalékos volt az átlagos szobafoglaltság éves szinten.

Minden kategóriában bővült a vendégforgalom Fotó: Éberling András

Elérték, sőt meg is haladták a 2008-as válság előtti teljesítményt a magyar szállodák – hívta fel a figyelmet tegnap Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a köztévén a turizmus nemrégiben közzétett, 2018-as eredményei ismereté­ben, amelynek aktuális tenden­ciáit a szakmai szervezet is kielemezte.

A legfrissebb Trend Riport szerint az egyre jövedelmezőbb hazai szállodaipar összességében sikeresnek ítéli az előző esztendőt. Hangzatos eredmény például, hogy a Magyarországon töltött vendégéjszakák száma tavaly meghaladta a harmincmilliót, és a hazai hotelek nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő évet zártak. Ezt mutatja, hogy a kelet-közép-európai régióban (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország) az egy kiadható szobára jutó árbevétel tekintetében a legjobban teljesítettek tavaly a szállodáink, megelőzve Ausztriát és Csehországot.

Az összteljesítmény szempontjából azonban még továbbra is Ausztria vezeti a listát, ahol 75,8 százalékos volt az átlagos szobafoglaltság éves szinten, habár rögtön utánuk következtek a magyarországi hotelek lekörözve a csehországi szolgáltatókat, amely jól mutatja, hogy a régióban hazánk egyre népszerűbb a külföldiek körében.

Minden kategóriában bővült a vendégforgalom
Fotó: Éberling András

Ennek kapcsán is érdekes jelenségeket figyelt meg a szakmai szövetség. A tavaly január–decemberi forgalmi adatokat összevetve megállapították, hogy a külföldiek nagy többsége elsősorban a fővárost ismeri vagy arra kíváncsi, habár a vidéki adatok szerint egyre több budapesti vendég látogat el az agglomerációba vagy távolabbi üdülőhelyre az országban. A tíz legfontosabb beutazó piacunk esetén a budapesti szállodák részesedése 2018-ban az amerikai, a brit, a francia, az olasz és a spanyol turisták esetén 85-90 százalék fölötti volt, a feltörekvő piacok esetében pedig a kínai vendégéjszakák 79 százaléka, míg a brazil és indiai vendégéjszakák közel száz százaléka jelent meg a fővárosban.

A szállodaszövetség megjegyzi: az is feltűnő, hogy az előző évben mennyire eltért a budapestitől a vidéki beutazó piac összetétele. Míg ugyanis a fővárosban a volt szocialista országok turistái a vendégéjszakák közel ötödét töltötték el, addig vidéki tartózkodásuk aránya több mint 56 százalékos volt. Az adatokból az látszik, hogy a vidéki Magyarországra főként a német, a cseh, az osztrák, az orosz, a román, a szlovák, a lengyel, az ukrán, az olasz és a kínai vendégek voltak kíváncsiak a rekordévben. Ezzel együtt fontos tényező, hogy a kiemelkedő forgalom főként a kiugró belföldi keresletnek volt köszönhető – ezt mutatja, hogy országos szinten a magyarok szállodai tartózkodása összességében 4,3 százalékkal, míg a külföldieké 1,8 százalékkal gyarapodott 2017-hez képest.