Csapadékra szomjazik az őszi vetés

Akár tíz százalékkal is csökkenhet az őszi gabonafélék termésmennyisége, ha a következő időszakban nem fordul csapadékosabbra az időjárás. A repcénél az ország több pontján kritikus a helyzet, van, ahol ki kell tárcsázni a vetést. A gyümölcsösökben a korán érkezett tavasz miatt aggódnak a gazdálkodók, ha nem hűl az idő, az április elején még előforduló fagyok jelentős kárt okozhatnak. Jó hír ugyanakkor, hogy a hazai paprika- és paradicsomszezon hamarabb jöhet, április közepén, második felében már nagy mennyiségben elérhetők lesznek a hazai termékek.

mezőgazdaság, traktor, tanya, föld Fotó: Kurucz Árpád

Nem indul jól az idei szezon a földeken és a gyümölcsösökben. Az őszi vetést a hónapok óta tartó szárazság veszélyezteti, míg a korán érkezett tavasz az egyébként is magas kockázattal dolgozó gyümölcstermesztőknek jelenthet problémát – derül ki a Magyar Nemzet körképéből.

Az idén még ­várhatóan nem lesz jelentős területen megoldva az öntözés, de az öntözőművek felmérése, rendbetétele már elkezdődött. A kertészeti ágazatokban egyre több beruházás fejeződik be, ám várhatóan 2019-re is rányomja bélyegét a munkaerőhiány és az egyre szélsőségesebb időjárás.

– Aszály sújtja az őszi vetést szerte az országban, a hónapok óta tartó száraz­ság miatt akár tíz százalékkal is csökkenhet a gabonatermés, ha nem fordul csapadékosra az időjárás – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Vancsura József.

Fotó: Kurucz Árpád

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke kiemelte: a gazdák abban bíznak, hogy a böjti szeleket követően, a következő hetekben megérkezik a tavaszi csapadék. Ugyanakkor több helyen, jellemzően a Dél-Alföldön, az őszi repce sok helyen nem kelt ki, van, ahol a vetés kilencven százaléka érintett.

Ha a napokban nem kel ki a repce, számos területen ki kell tárcsázni az őszi vetést. A tavaszi talajmunkákat is hátráltatja a száraz talaj, a műtrágyázáshoz is elkélne az eső. Vancsura szerint égető kérdés, hogy mielőbb megoldott legyen az öntözhetőség. Habár a kormányzati tervek szerint a ciklus végére 200 ezer hektárra növelnék az öntözhető területek nagyságát, a szakember szerint a termőterület nagyjából tíz százalékáig, 500 ezer hektárig kellene megteremteni a lehetőséget.

Polgár Gábor, a Vetőmagszövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, nem okozott jelentős problémát a tavaszi zabnál és árpánál kialakult kismértékű vetőmaghiány. Árpából a gazdák jellemzően őszi árpát termesztenek, de az utóbbi években egyre nő az őszi vetésű tavaszi árpa jelentősége.

Emlékeztetett: a korábbi években jellemzően 50-55 ezer hektár körül alakult a tavaszi árpa árutermő terület nagysága, ám tavaly mintegy felére esett vissza, rá­adásul a kisebb területen alacsonyabb volt a hektáronkénti átlagtermés is. A fémzárolt tavasziárpa-vetőmag 12 ezer hektárra volt elegendő, ebből a fajból nincs jelentős exportforgalom. Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is rossz évük volt tavaly a vetőmagtermelőknek, elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt.

– A tavaszi vetésű tavaszi árpa termesztésére folyamatosan csökken az igény, mivel a vetéskor az időjárási körülmények meglehetősen sok kockázatot hordoznak, az elmúlt években a belvíz okozott gondot a vetési időszakban – részletezte Polgár Gábor. Az ősszel vetett árpa sokkal biztonságosabb, és a termésmennyiség is jóval magasabb, elsősorban a hosszabb tenyészidő miatt. Hazánkban jellemzően a sörgyártáshoz használják fel az itthon termelt tavaszi árpát.

Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke lapunkat arról tájékoztatta, a tavalyi évhez képest közel két héttel hamarabb érkezett a tavasz, így nagyobb a kockázata a gyümölcsösökben a fagykároknak. A szakember elmondta, a virágzás során és az azt megelőző, úgynevezett pirosbimbós állapotban vannak leginkább kitéve ennek a növények. Ezért, ha a következő hetekben nem fordul hűvösebbre az időjárás, s ezzel nem lassul a gyümölcsösök fejlődése, az áprilisban nem ritka fagyok elsősorban a barackfélékben óriási pusztítást okozhatnak.

– A csapadékszegény, emiatt derűsebb, a szokásosnál kevésbé ködös téli időjárás az üvegházakban, fóliákban hajtatott zöldségekre ugyanakkor kedvező volt – számolt be Ledó Ferenc. Ennek köszönhetően az üvegházakban, fóliákban már szedik a paprikát, a paradicsom szedése pedig a napokban kezdődik.

Ennek köszönhetően nagy mennyiségben már a szokásosnál hamarabb, április közepétől, végétől találkozhatunk a hazai paprikával és paradicsommal. Jelenleg 25-30 százalék az aránya a hazai tölteni való és hegyes erős paprikának, míg az import ára valamivel magasabb a szokásosnál.

Ledó Ferenc kiemelte: a kertészeti ágazatokban is rendkívül fontos az öntözhetőség megteremtése, mivel részben a szélsőséges időjárás miatt a termésmennyiségben akár 30-40 százalékos eltérések is lehetnek egyik évről a másikra, tehát óriási a kockázat. Ennek tíz százalékra csökkentése lenne az elfogadható. Az ágazatban problémát okoz a munkaerőhiány is több területen, emellett a beruházási költségek megugrása is kedvezőtlen.

Ugyanakkor a korábbi beruházások közel fele már lezárult, így idén már ezekkel a fejlesztésekkel tudnak termelni a gazdálkodók. A szakember hozzátette: a kormányzati hozzáállás is kedvező, beleértve többek közt a tavaly indult jégkármérséklő rendszert, valamint az öntözésfejlesztési terveket.