Dobogós helyen áll a hazai beruházási ráta az EU-ban

Megközelítőleg ötödével bővült tavaly az előző évhez képest a hazánkban megvalósult beruházások, fejlesztések értéke. Ennek eredményeként Magyarország beruházási rátája 25,5 százalékra ugrott, amely a második legmagasabb arány az uniós tagállamok viszonylatában, számottevően meghaladja mind a visegrádi országok, mind az Európai Unió átlagát — mondta el a Magyar Nemzetnek Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár. A beruházások növekedése várhatóan idén is folytatódik.

Balogh László NGM helyettes államtitkár Fotó: Arpad Kurucz

Tavaly 17 százalékos bővülés eredményeként, összesen 8500 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg Magyarországon, amelynek alapján a dinamikus gazdasági növekedéshez is számottevő mértékben járultak hozzá a beruházások. Ehhez a teljesítményhez csak a tavalyi negyedik negyedév 3174 mil­liárd forint értékű összberuházással járult hozzá, amely 2017 azonos időszakához viszonyítva ugyancsak 17 százalékos bővülést mutat – összegezte a múlt év főbb adatait lapunknak a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Balogh László kiemelte: a fejlesztések lendületét mutatja, hogy 2018 harmadik negyedévéhez képest 3,8 százalékos növekedést regisztráltak a negyedik negyedévben. Ennek eredményeként hazánk beruházási rátája 25,5 százalékra ugrott, amely a második legmagasabb arány az EU tagországai között, s számottevően meghaladja mind a visegrádi országok, mind az unió átlagát.

– Kedvező, hogy a beruházások növekedése több szempontból is kiegyensúlyozottnak tekinthető – húzta alá a helyettes államtitkár. – Egyfelől a kiugró bővüléshez mindegyik szektor teljesítménye egyaránt hozzájárult, másfelől az építési és a – termelési kapacitásokat közvetlenül növelő – gépjellegű fejlesztések emelkedésében két számjegyű dinamikát regisztráltak.

Az elmúlt időszak lendületes felívelésében jelentős szerepet játszottak a versenyszektor fejlesztései, ugyanis a kapacitásbővítéseket számottevően támogatja a – tőkeköltségeket érdemben mérséklő – kilencszázalékosra csökkentett társaságiadó-kulcs is, amely EU-szerte a legalacsonyabbnak számít, és egyben előretekintve is erősíti Magyarország tőkevonzó képességét – emelte ki a pénzügypolitikai szakember.

– Ráadásul az elmúlt időszakban bejelentett nagyobb fejlesztések megvalósulása után, a termelő kapacitások jelentős bővülésével hazánk exportteljesítménye minden bizonnyal érdemben gyarapodik majd. Csupán ezeknek a vállalatoknak a folyamatban lévő beruházásai megközelítik a 2600 milliárd forintot, ami eléri az éves bruttó hazai termék (GDP) hat százalékát. Középtávon, a beruházások révén megvalósult többletkapacitások a fokozatos felfutásuk után éves szinten mintegy 8000-13 000 milliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét, amely az éves magyar árukivitel 25-40 százalékát jelenti – adott betekintést a várható folyamatokba Balogh László. Majd rámutatott: mindent egybevéve az elkövetkező esztendőkben a fenti beruházások összességében egy egyszeri 8-10 százalékpontos lendületet adhatnak a magyar gazdaság növekedéséhez.

Magyarország tőkevonzó képességének folyamatos erősödését tükrözik a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) által kezelt projektek is. Ezek alapján a HIPA 2018-ban kiemelkedő sikert ért el: 98 projekt kapcsán született pozitív befektetői döntés. Ezen beruházások eredményeként a következő években több mint 4,3 milliárd euró tőkebefektetésre kerül sor, ami 23 százalékos növekedést jelent 2017-hez képest és 17 ezer új munkahely létrejöttét segíti hazánkban.

A járműiparban, az elektronikai, valamint szolgáltatóipari területen megjelenő új szereplők, valamint meglévő vállalatok jelentős méretű beruházásai a magas hozzáadott értékű tevékenységek megvalósítását célozzák Magyarországon. Kiemelendő, hogy a 2018-as beruházási tendenciákat a nemzetközi felmérések is alátámasztják: a befektetési témákra szakosodott Site Selection Global Best to In­vest 2018-as jelentése alapján Magyarország a világ tíz legjobb befektetési célországa közé került.

A beruházások növekedése várhatóan folytatódik majd idén is, amelyet a privát és az állami szektor fejlesztései egyaránt támogatnak. A nagyvállalatoknál az elmúlt időszakban bejelentett nagy volumenű fejlesztések fokozatos felfutása várható. A kkv-k beruházási aktivitását pedig az alacsony hozamkörnyezet és a kedvező üzleti klíma mellett a gazdaságfejlesztésre becsatornázott uniós források gyorsított felosztása, s 2019-től a jegybank Növekedési hitelprogramja is támogatja.