Egyre több külföldi vesz ingatlant

Kínaiak, izraeliek, oroszok és ukránok vezetik azt a listát, amely a nem uniós állampolgárok által vásárolt magyarországi ingatlanok számát rögzíti. A kormányhivatalok összegzése szerint négy év alatt megkétszereződött a Magyarországon külföldiek által vett lakások és más ingatlanok száma, különösen a kínaiak aktivitása figyelemre méltó. A nem uniós állampolgároknak engedély kell a magyarországi ingatlanszerzéshez, igaz, csupán az esetek elenyésző hányadában utasítják vissza kérelmüket.

MN_SABLON

Lényegében kétszer annyi nem európai uniós állampolgár vásárolt ingatlant tavaly Magyarországon, mint négy évvel korábban. A Kormány.hu oldalon megjelent összegzés szerint 2018-ban összesen 3529 vásárlás történt harmadik országbeli külföldiek részéről, míg a 2014-es adatok szerint még csak 1815. Az érintett ingatlanok túlnyomó többsége lakás vagy lakóház, kis számban pedig üdülőkről vagy gazdasági épületekről van szó. Nagyjából minden tizedik vásárlás esetén az eladó is külföldi volt.

A kormányhivatalok összegzése szerint a külföldiek évről évre több ingatlant szereznek: 2015-ben és 2016-ban egyaránt valamivel háromezer alatt maradt a számuk, két éve viszont már csaknem 3200 külföldi vásárlót tartottak nyilván. A külföldiek nagyobb arányú jelenléte nyilvánvalóan nem független az ingatlanpiac általános felfutásától.

A jogszabályok szerint a nem magyar, illetve nem uniós állampolgároknak engedélyt kell szerezniük az ingatlanvásárláshoz, igaz, a valamilyen okból történő elutasítások száma elenyésző. Jellemzően erre akkor kerül sor, ha az ingatlanszerzés önkormányzati vagy egyéb közérdeket sért.

A részletes statisztikából kiderül, hogy az ingatlanszerzések túlnyomó többsége a fővárosban történt, ahol 2693 esetet rögzítettek a kormányhivatalok.

Százas nagyságrendben még Pest megyei – jellemzően Budapest környéki – és Zala megyei településeken vásároltak harmadik országbeliek. A vidéki vásárlások összesen 282 város és község között oszlottak meg: többtucatnyi külföldi vásárlását regisztrálták Debrecenben, az oroszok és ukránok által hagyományosan kedvelt Hévízen, az osztrák határ mellett fekvő Sopronban, de például a főváros melletti Nagykovácsiban is 13 vásárlás történt.

Országosan a külföldiek gyakorlatilag fele kínai, ők 1610 esetben voltak vevők. Százas nagyságrendben vásároltak lakásokat tavaly Budapest VI., VII., VIII., X. és XIII. kerületében. A fővárosban nincs is olyan kerület, ahol 3-4 ingatlant legalább ne vásároltak volna a távol-keleti ország állampolgárai.

A kínaiakat az izraeliek követik 331 szerzéssel, az oroszok 312, az ukránok 164 ingatlant vásároltak tavaly. A belső pesti városrészek igencsak népszerűek a külföldiek körében: a VII. kerületben 443, a VI. kerületben 308, a XIII. kerületben 291, a VIII. kerületben pedig 244 ingatlant szereztek harmadik országbeli állampolgárok.

Az adatok értelmezéséhez fontos tudni, hogy uniós állampolgárok, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc állampolgárai 2009 óta bármilyen korlátozás nélkül vásárolhatnak Magyarországon ingatlant, mint ahogy magyar állampolgárok is megtehetik ugyanezt ezekben az országokban. Róluk sokáig nem volt elérhető adatforrás, mígnem a statisztikai hivatal 2017-ben először hivatalosan is összegezte a külföldi lakásvásárlókat (a 2018-as adatok még nem elérhetők – a szerk.).

Abban az évben mind az uniós, mind a nem uniós állampolgárokat nézve összesen 7371 lakást vásároltak külföldiek, ami a teljes forgalom 4,8 százalékát adta. Az uniós állampolgárok közül németek és románok mintegy ezer-ezer lakást vásároltak két éve, őket a szlovákok és az osztrákok követik a sorban.