Eljött az óraátállítás ideje

Vasárnap hajnalban, majd ősszel is egészen biztosan át kell majd állítanunk az órát, és ezt még 2020-ban is megismételjük. Kérdés, hogy 2021-ben egyszer vagy kétszer módosítjuk-e az időmérést.

Vasárnap hajnalban kell előretekerni a mutatót Fotó: Reuters

Holnap már a nyári időszámításban ébredünk, hivatalosan vasárnap hajnali 2 órakor 3-ra kell átállítani az órákat – vagy ahogyan kényelmesebb, alvás előtt vagy ébredés után előretekerni a mutatókat. Ez az átállás minden bizonnyal az utolsók egyike. Magyarországon még négy vagy öt alkalommal kell az órákat átállítani, de hogy melyik lesz az utolsó, azt azért nem lehet tudni, mert egyelőre nincsen kormányzati döntés arról, melyik időzónát választaná Magyarország 2021-ben.

Az Európai Parlament minapi döntése értelmében az az év lenne ugyanis az utolsó az unióban, amikor órát állítunk: amelyik ország tavasszal állít utoljára, az a nyári időszámítást választja, amelyik ősszel, az a télit. Addig az európai uniós tagállamoknak egymás között és az Európai Bizottsággal kell megegyezniük arról, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az egymástól eltérő időszámítás.

Vasárnap hajnalban kell előretekerni a mutatót
Fotó: Reuters

Megjegyzendő: jelenleg sem egyetlen időzóna terül el a kontinensen és akadálytalanul működik az egységes piac vagy éppen a közlekedés, vagyis elvileg nem kellene fennakadást okoznia az időzóna-választásnak. A kérdésben az EP-nek még a tagállami kormányokat tömörítő tanáccsal is meg kell állapodnia.

A parlament 2018 februárjában európai polgárok kezdeményezésére felkérte a bizottságot, hogy tekintse át a nyári időszámítás irányelvét. A testület ezt követően uniós konzultáció során 4,6 millió választ kapott az európai (döntően németországi) lakosoktól, akiknek 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást – ez alapján nyújtott be javaslatot a bizottság.

Az uniós irányelv alapján 1980 óta kell a tagállamoknak március utolsó vasárnapján nyári időszámításra váltani, október utolsó vasárnapján pedig télire.

A rendszer segítségével Magyarország is villamos energiát takarít meg azóta, hiszen a módszer alapján a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség közötti, éjszakáknál hosszabb nappalokhoz igazodik a polgárok napirendje. A nyári időszámítás biztosítja azt, hogy a természetes világossággal jobban egybeessen ébrenlétünk időszaka, amely reggel 7 és este 10 óra között van. Ennek eredményeként ilyenkor kevesebb energiát kell világításra használni.

A magyarországi villamosenergia-rendszert irányító Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint naponta 1,5-3 százalékos (2000-4000 megawattóra) fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítás utáni időszakban.

Ilyenkor összesen 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használunk, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának, illetve négy-ötmilliárd forintnak felel meg. Ezektől a pozitív hozadékoktól esik el hazánk is 2021-ben, függetlenül attól, hogy melyik időszámítást, azaz melyik időzónát választja. Igaz, az egyeseknek kényelmetlenséget okozó óraátállítás pedig nem jelent majd többé gondot.