Fotó: Reuters
A Z generáció a világ népességének 35 százalékát jelenti, és bár nagy részük még nem jelent vásárlóerőt, a 18–20 évesek hatása már megmutatkozik a piacon. Az Egyesült Államokban például az eladások öt százalékáért feleltek 2017-ben. Az ezredfordulós korosztály tehát jelentős vásárlóerőt képviselhet a gyémántipar számára, de azt is figyelembe kell venni, hogy vásárlási szokásaik és érdeklődésük nagyban különbözik az előző generációkétól.
Megszólításukhoz emiatt új marketingeszközökre van szükség, de adott esetben újfajta termékekre is. Az egyik e korosztályt célzó termék a laboratóriumban létrehozott gyémánt lehet. Az ilyen kövek egyre elterjedtebbek, bár egyelőre a vásárlók és a piac egészének körében még nem igazán elfogadottak, egyesek szerint a mesterséges gyémántok hamis kövek.
A bányászott kövekkel összehasonlítva a mesterséges gyémántokban kevesebb a szennyeződés, és a kristályos szerkezetben sincsenek tökéletlenségek – állítja Jason Payne, az Ada Diamonds társalapítója. Ráadásul mindig lehet tudni az eredetüket, és az ökoszisztémát sem károsítják a kitermeléssel, mint a természetes köveknél.
A laboratóriumi körülmények között előállított gyémántok tehát komoly versenytársai lehetnek a bányászott drágaköveknek – vélik a szakértők. Mások ugyanakkor úgy gondolják, a kettő tökéletesen megfér egymás mellett. A Lazare Diamonds alelnöke egy korábbi, a CNN-nek adott interjúban úgy fogalmazott: más kategóriát képvisel a kétféle kő, a mesterséges gyémántok felhasználása szerinte egyelőre főleg a high-tech iparban történik.
