Kína oldhatja meg az ipar gondjait

Borús hangulat uralkodik az euró­zóna országaiban, a legutóbbi bizalmi felmérések szerint romló kilátásokkal számolnak az ipari vállalatok. Az unió belső politikai és gazdasági bizonytalanságain túl a világgazdasági helyzet sem biztató, leginkább azért, mert az Egyesült Államok protekcionista politikájában egyelőre nincs változás. Jelenleg Kínától várható a pozitív löket, miután az ázsiai ország tovább élénkítené importját, ami az ipari keresletet Európában is helyreállíthatja.

Lépéskényszerbe került a távol-keleti vezetés, amely hat százalék fölötti növekedésben bízik az idén Fotó: Reuters

Az eurózóna válsága, 2013 tavasza óta ebben a hónapban születtek a legrosszabb értékek az eurózóna ipari vállalatainak gazdaságba vetett bizalmát mutató beszerezésimenedzser-­indexekben (BMI). Az Eurostat legutóbbi közlése szerint a februári 49,3-ről márciusra 47,6-re esett a gyártási BMI, ezzel alulmúlva az elemzői várakozásokat.

A borús hangulat nem meglepő, jelenleg egyáltalán nem kedvezők a termelővállalatok működési kilátásai, aminek kiemelkedő oka az Egyesült Államok protekcionista politikája. A Donald Trump elnöksége során bevezetett védővámok már eddig is nyomasztották a magyar gazdaság szempontjából is kiemelt fontosságú német autóipart. – A német bizalmi adat további romlása különösen aggasztó, mivel ebből úgy tűnik, még nem jött el a mélypont – mondta az adatokról Bert Colijn, az ING ­vezető eurózónás közgazdásza. Rá­adásul a legutóbbi nyilatkozatok alapján elképzelhető további tarifák bevezetése is. Az intézkedések hatályáról azonban nincs semmi biztos információ, heteken belül jöhet az enyhülés, de megeshet, hogy akár huzamosabb ideig is számolni lehet a nehezített működési körülményekkel.

Ebben a közegben látszólag Európa számára is felértékelődik Kína szerepe. Az ázsiai ország Donald Trump védővámjainak elsődleges célpontja, ami egyből meg is mutatkozott a növekedési adatokon. Mindez lépéskényszerbe hozta az ország vezetését, amely ennek megfelelően gazdaságélénkítő intézkedéseket jelentett be. A Reuters beszámolója szerint Han Cseng (Han Zheng) kínai miniszterelnök-helyettes egy fejlesztési fórumon a hétvégén azt mondta, hogy a nehézségek ellenére is képesek lesznek megvalósítani a 2019-es gazdasági céljaikat, így az össztermék éves alapon 6-6,5 százalékkal növekedhet.

Lépéskényszerbe került a távol-keleti vezetés, amely hat százalék fölötti növekedésben bízik az idén
Fotó: Reuters

Közben Kína tovább fogadkozik, hogy még jobban megnyitja tőkepiacait a nemzetközi szereplők előtt, és mindezt szigorú, átlátható szabályozás mellett teszi, aminek hiányát korábban több ország felrótta. Ami az euró­pai gyártóknak talán ennél is fontosabb, hogy Han Cseng elmondása szerint Kína a következő öt év során 12 ezer milliárd dollárral tervezi bővíteni importját. – A fő kérdés, hogy a nemzetközi kereslet mikor stabilizálódhat – írta elemzésében Christoph Weil, a Commerzbank közgazdásza. – Továbbra is azt feltételezzük, hogy a gazdaságélénkítő intézkedések már nyárra lendületet adhatnak a kínai gazdaságnak, ami a nemzetközi ipari termelésnek is löketet adhat – tette hozzá.

A kínai vezetés más csatornákon keresztül is igyekszik erősíteni nemzetközi kapcsolatait, aminek mérföldköveként a hétvégén Olaszország csatlakozott az Egy út, egy övezet kezdeményezéshez, a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7-csoportból elsőként. Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök olaszországi látogatása során 29 kétoldalú üzletet kötöttek mintegy két és fél milliárd dollár értékben.

Ezek ­Giuseppe Conte olasz kormányfő elmondása szerint a jövőben ennek az értéknek a többszörösét állíthatják elő. Olaszország nyitása az ország gazdasági nehézségeit látva érthető, szüksége van a kínai fejlesztési forrásokra, amelyeket Peking az új selyemútként is nevezett gazdasági kapcsolatépítési és kereskedelmi programja keretében terjeszt világszerte. Több nyugati vezető rossz szemmel nézi a kínai szerep erősödését Európában, amit azonban több ország, köztük Magyarország is támogat. Rajtunk kívül a program résztvevője a térségünkből például Szlovákia, Csehország és Bulgária, valamint számos más ország Ázsiában és Afrikában.